Századok – 1900

Tárcza - Egyetemes Philologiai Közlöny - 848

848 TÁRCZA. legrégibb történetét adja elő. Eltérve az eddigi hagyományos felfogástól. mely a rendszeres történelmi tárgyalást csak azon a ponton kezdi, a bol az emberiség története már politikailag is kialakult. a szerző az úgynevezett praehistorikus időket is tárgyalása körébe vonja s a »kezdet rejtélyét« kutatja. Dolgozata három, önállóan is elhatárolható részből áll. Az elsőben Egyiptom földének megalakulásával, őskori lakóival és azzal a kérdéssel foglalkozik : honnan népesedett be a Nilus völgye ? továbbá Egyiptom természeti viszonyait, mint ősműveltsége alapját vizsgálja. A második részben a turáni nyelv- és faj-rokonság körébe tartozó szumir népről, ennek nyelvéről. írásáról, vallásáról, társadalmi és állami alakulásáról, az első czivilizáczió színteréről s a városok keletkezéséről értekezik. A harmadikban a Tigris és Euphrates környékén alakult államok történetét adja a fáraók Egyiptomának koráig, befejezésül pedig a tudományos kutatások eddig megállapított eredményeit foglalja össze röviden. A kötet végén a szerző által felhasznált művek és gyűjteményes munkák jegyzékét s az egyes fejezetekhez tartozó jegyzeteket találjuk. Ferenczy Gyula könyvét már csak tárgyáért is. melylyel magyar író alig egy-kettő foglalkozik. ajánljuk olvasóink figyelmébe. •— Aesthetikai jegyzetek. A mult évben is adott ki e czímmel egy füzetkét Kemény Lajos tagtársunk, melyről annak idején megemlékeztünk.1

) Nemrég bocsátotta közre aesthetikai jegyzetei második füzetét. Ebben műtörténeti alapon azt fejtegeti, hogy a stilizálás, tehát a secessió is, csak a műiparban van helyén ; továbbá némely olasz városokban s az olasz muzeumokban tett látogatásait és ottan szerzett benyomásait írja le. Az egész kicsi füzet Ifi lapra terjed. FOLYÓIRATOK. — EGYETEMES PHILOLOGIAI KÖZLÖNY. XXIV. évf. 4. δ. fi — 7. füz. 1900. április.—julius. — Ε füzetek nyelvészeti és irodalomtörténeti közleményei közül megemlítjük a 4-ik füzetből Katona Lajos czikkét a Gesta Romanormn gyulafehérvári kéziratáról ; de közelebbről érdekel bennünket Bleyer Jakab értekezése a cseh Demantius Kristóf Magyar tábori ίΖοδ-járól. melynek eredeti német czíme ez : Vngerische Heerdrummel und Feldgesclirey. neben andern auch Vngerischen Schlachten und Victorien Liedern. Ε két kiadást (1600 és 1615) ért könyv szerzője afféle vándormuzsikus volt, a milyenek a XVI- és XVII-ik században nyomon kísérték a táborokat s a katonáknak harczra, kitartásra, vitézségre buzdításával >) Századok, 1899. 666. 1.