Századok – 1900

Tárcza - Szuhay Benedek: Az egyházlátogatás 847

TÁKCZA. 847 Az EGYHÁZLÁTOGATÁS. Ez a munka is irodalmi pályázat eredménye. A felső-borsodi ev. ref. egyházmegye lelkész-értekezleti közgyűlése — igaz, hogy inkább gyakorlati mint tudományos czélokból — az egyházlátogatás (oanoniea visitatio) ügyével foglalkozva, tekintettel arra. hogy ezen évezredes, és a protestáns egyházi alkotmány szervezetében is nagyfontosságú intézmény épen protestáns részről, kivált az újabb időben, nem részesült kellő figyelemben, sőt irodalmilag egyáltalán alig foglalkozott vele valaki : pályadíjat tűzött ki annak taglalására, hogy szükséges-e és mennyiben, az egyházlátogatásnál szokásos kérdések korszerű reformja ? A feladatot Szuhay Benedek kápolnai lelkész és egyházmegyei főjegyző oldotta meg sikerrel, még pedig oly módon, hogy az intézmény történeti fejlődését véve alapúi, igyekszik annak mai jog- és hatáskörét meghatározni s megállapítani a kanonikus kérdések helyes szövegezését. Elmondja, milyen volt az egyházlátogatás az apostoli korban, milyen a reformácziő három első századában, a zsinatok végzéseiben stb. Bennünket természetesen a munka történeti részei s főleg azok a magyarúl szerkesztett egyházlátogatási jegyzőkönyvek érdekelnek, melyeket az érdemes szerző egyházmegyéje levéltárában az egykori nagy kiterjedésű borsodi tractiCs idejéből származó iratok közt 1596-tól kezdve egész e múló század elejéig felkutatott s munkája végén időrendben közöl. Van e közlemények közt Bocskay Istvánnak egy 1606 évi január 29-én kelt levele, melyben a szendrei vár területén a Bódva folyón újonan épített háromkerekű malom vámjövedelmét (sabbathale) az egyházi személyek tartására és egyházi czélokra adományozza : továbbá II. Rákóczi Eerencznek parancsolatja 1705-ből. melynek értelmében »az három vallásbéli templomok és szabados exercitium iránt való megegyezés szerint« Szendrő városában és Edelény falujában a templom, schola és parochia épületek »a helvetica confession lévő lakosok birodalmában hagyattatnak.« De különösen érdekesek azok a jegyzőkönyvek, melyek gróf Esterházy Károly (nem Imre, mint a szerző tévesen mondja) egri püspöknek 1769-ben Balajton. Dédesen. Ernődön, Kazán és Felső-Kázsmárkon tett visitatióiról szólnak. Sajnálnunk lehet, hogy a szerzőnek nagyrészt meg kellett elégednie azzal, a mit a felső-borsodi egyházmegye levéltárában talált; de ez is elég útmutatás arra, hogy a régi egyházlátogatási jegyzőkönyveket s ezekkel kapcsolatos egyéb iratokat más egyházmegyék levéltáraiból is érdemes lenne napvilágra hozni. — A CZIVILIZÁCZÍÓ BÖLCSŐJE. Lugossy József emlékének szentelve adta ki Ferenczy Gyula, a debreczeni collegium tanára, e munkáját, melyben nem egészen 200 nyolczadrét lapon az emberi művelődés első színhelyének, a Nilus és Euphrates mellékeinek