Századok – 1900

Tárcza - Kropf Lajos: Margit királyné; III. Béla neje 76

76 TÁRCZA. MARGIT KIRÁLYNÉ, III. BÉLA NEJE. Az angol u. n. Master of Bolls Series vállalatban egy új sorozat első kötete jelent meg nemrég J. Horace Round szerkesz-tésében ily czím alatt : Calendar of Documents preserved in France illustrative of the History of Great Britain and Ireland. Ε gyűjteményben van két okirat, mely a magyar történelmet is érdekli. Mindkettő Margit királynétól. III. Béla második nejétől ered. Az egyik okirat »apud Gisortium« (Gisors) van keltezve. 1186 márczius 11-ről, s ebben az özvegy királyné lemond Gisors és a normán Vexinben fekvő más földei birtokáról s egyéb javadalmakról, melyeket Normandiában vagy Angliában bírt, mint első férjévei, az elhalt ifjabb angol királylyal kapott nászajándékot. Lemond pedig mindezekről testvérének, a franczia királynak jelenlétében s az ő tudtával és beleegyezésével, apósa II. Henrik angol király javára, ki kárpótlásúl Margitnak 2,750 angevin font sterlingnyi évdijat ígér, melynek egyik fele évenkint a húsvét utáni negyedik vasárnapon, másik fele pedig az ezt követő január 1-én fizetendő le. Ha az angol király ezüstben akarná fizetni az évdijat, akkor 54 angevin solidus számítandó egy márkára, azaz 13 shillingre és 4 pencere bonorum sterlingorum, még abban az esetben is, ha az angevin pénz időközben értékében alább szállana. Az egyezség (compositio) örök időkre (perpetuo) szól. s az abban elvállalt kötelezettségnek az angol király fiai is alávetik magokat. Abban az esetben pedig, ha ezek nem vállalják el a kötelezettséget, az említett földek és javadalmak ismét Margit királyné birtokába kerülnek vissza. Az okiratban egy szóval sincs megemlítve az. hogy az özvegy királyné férjhez vala menendő a magyarok királyához ; de azért Wertner Mórnak talán mégis igaza van, midőn azt sejti, hogy a Margit és III. Béla közötti házasságnak az angol király volt szószólója, még pedig oly czélból. hogy a fiával nászajándékul adott földeket ismét a saját és fiai a Czutlarok elleni ügyében ; a Zichy Okmt. VIII. köt. 548—551 lapjain közölt idéző levele pedig, melyet a kalocsai káptalanhoz intézett, még valamivel előbb, de nem az Okmánytár hibás megfejtése szerint márczius 17-én, hanem április 17-én kelt, s ebben azt mondja, hogy Káli István, Zubor Jakab özvegye képében »in die medii Quadragesime (márcz. 23-án) — — in figura nostri iudicii comparendo -— — litteras vestras inquisitorias et evocatorias, nobis ad regium litteratorium mandatum rescriptas — — nobis presentavit.« Az 1435 évi márczius 23-ika volna tehát eddig a legkorábbi időpont, a mikor I'álóczi Mátyus már mint nádor jelenik meg okleveleinkben; s így nádorsága kezdetét 1435 elején, mindenesetre márczius 23-ika előtt kell keresnünk. Hogy a veszprémi káptalan május 4-én György érsekhez mint a nádori ügyek bírájához intézi jelentését a béli apátság Agyaglik nevű birtoka ügyében, ez vagy magyarázatra váró tünemény, vagy megigazítandó hibás adat lehet. Szerk.