Századok – 1900

Történeti irodalom - Kováts Ferencz: Városi adózás a középkorban. Ism. Mangold Lajos 823

-TÖRTÉNETI IRODALOM. 823 jéről higgadt bírálat helyett a zsörtölődés epés hangján beszél stb. Az úgynevezett művelt közönségnek azonban - mely édes-keveset tud zenénk történetéből, s eddig édes-keveset törődött a művészetekkel — így is szolgálatot tesz Ábrányi könyve. Egyes stylusbeli furcsaságai, mint pl. »izmos föllendülés«, — »elnagyzásodott nemzedék« stb. leszámításával élvezetesen van megírva, gyakran a meggyőződés hevével, s mindig a nemzeti érzés erős hangoztatásával. KERESZTY ISTVÁN. Városi adózás a középkorban. Pozsony szab. kii·, város levéltárának anyaga nyomán írta dr. Kováts Ferencz. Pozsony, 1900. Angermayer Károly kny. 8-r. 121. 2 1. Három fac-siinile melléklettel. A nemzetgazdasági tanulmányok roppant lendülete mindinkább arra kényszeríti a történetírókat, hogy régebben kizárólag a politikai történelemre irányzott figyelmüket, legalább olykor-olykor, az államok gazdasági viszonyaira is fordítsák. A német egyetemeken fennálló nemzetgazdasági seminariumokból, első sorban Schmoller, Wagner, Stieda, Bücher, Brentano Lujo, Sombart, Lnama-Sternegg, Lamprecht és Below seminariumaiból, évről évre nagybecsű munkák kerülnek ki a könyvpiaczra, és példájuk — úgy látszik - hazánkban is követőkre talált. Gazdasági szaklapjaink újabban felszaporodtak, és nevezetesen a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle czikkeiből meríthet a historikus tanulságos dolgokat. Az 1896-ban megjelent városi és vármegyei monographiák között is akadt egynehány, mely a történelmi élet anyagi oldalát figyelemre méltatta, sőt befogadást talált a nemzetgazdaság a Szilágyiféle nagy Millenniumi Történet szerkesztőségénél is. Városaink középkori adózásáról szóló monographiával mindamellett hazai irodalmunk mostanáig nem dicsekedhetett. Ilyen úttörő munka csak imént jelent meg, és szerencsésnek érzem magamat, hogy azt e helyen röviden ismertethetem. A munka szerzője fiatal ember, a lei Boroszlóban, Sombart vezetése alatt fejezte be tanulmányait, hazatérése után pedig szülővárosának Pozsonynak fölötte gazdag levéltárában oly érdekes anyag állott rendelkezésére, mely nemcsak kíváncsiságát keltette fel, hanem arra serkentette őt, hogy annak módszeres feldolgozásához fogjon, a miben dr. Ortvay Tivadar, a város historiographusa, és Batka János városi levéltárnok, az ő tapasztalataikkal és jeles ismereteikkel voltak segítségére.