Századok – 1900

Történeti irodalom - Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Ism. Áldásy Antal 810

818 TÖRTÉNETI IRODALOM. 818 megy. liol hosszabb ideig tartózkodik. Nem terjeszkedhetünk ki Portia nuntiusnak a német egyházi reformkérdések körűi kifejtett működésére; ez a hazai egyházi viszonyokkal összefüggésben alig lenne s így olvasóinkat alig érdekelné. Csak a (•(Meginni germanicum-ΤΆ vonatkozó részeire a kötetnek akarom a ügyeimet felhívni, mely részek minket is érdekelhetnek. Ε collegium kibővítése 1573-ban liatároztatott el, még pedig úgy, hogy száz alumnusra lenne berendezve. Uj alapszabályokat is kapott ekkor a collegium, melynek megkönnyítésére német földön is óhajtottak seminariumokat alapítani. Erre vonatkozólag, továbbá Ferdinánd főherczeg azon kívánságára, hogy a Tirolban üresen álló kolostorok seminariumokká alakíttassanak át, Portia nuntiaturájának iratai sok érdekes adatot tartalmaznak. Végezetül térjünk át a Nuntiaturberichte negyedik osztályára, mely a XVII-ik századbeli követségi iratokat tartalmazza. A porosz intézetet az a czél vezette, hogy főleg a harminczéves háborúra vonatkozó nuntiusi iratokat tegye közzé. Ennek megfelelőleg az 1628—1635-ig terjedő időszakból való iratokkal indította meg a sorozatot, és pedig PaUotto, Roc ci és G rimaldi nuntiaturáival. Az előttünk fekvő két kötet a Pallotto idejéből származó iratokat tartalmazza, még pedig 1628- és 1629-ből. Pallotto megbízatása, ki 1628-ban mint rendkívüli nuntius ment a német császári udvarhoz, főleg a mantuai örökösödési kérdésben való békéltetésre szólott s csak később terjesztetett ki a többi német birodalmi ügyek megfigyelésére és befolyásolására, a mikor t. i. Caraffn nuntius visszahivatott. Csakhogy a kúria befolyása Németország ügyeire a XVI-ik század végétől kezdve mindinkább csökken, s azért már 1648-tól fogva a nuntiusi iratok Németország történetére nézye korántsem oly fontosak többé, mint az előző korszakban. A harminczéves háború 1648-ig terjedő időszaka alatt azonban a uuntiatura iratai főleg a császári udvarra nézve szolgálnak rendkívül becses és mondhatni, hasonló teljességgel másutt alig létező forrásokúi, jóllehet bizonyos kérdésekben, melyekre vonatkozólag épen a nuntius irataiból lenne első sorban felvilágosítás várható, cserben hagynak bennünket. Mindamellett a harminczéves háború történetéhez ez iratok igen becses kiegészítéseket adnak, s a háború ismert körülményeinél fogva e két kötetbén már ismét sűrűbben találunk — ha szétszórva is — oly adatokat, melyek Magyarország ezen korbeli történetét érintik s megvilágítják. Ez adatoknak hazánk története szempontjából fontosságát és