Századok – 1900

Történeti irodalom - Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Ism. Áldásy Antal 810

-TÖRTÉNETI IRODALOM. 817 mely a pápai udvar állásfoglalását a németalföldi bonyodalmakkal szemben nem egy tekintetben megvilágítja, csak azt akarjuk megemlíteni, bogy a németalföldi viszonyok rendezése és a II. Fülöp által oda fordított erőnek ily módon felszabadítása a kúriára nézve kettős szempontból bírt fontossággal : a török elleni liga és Anglia visszakatholizálása szempontjából. A kötet utolsó része az 1582-iki augsburgi birodalmi gyűléssel foglalkozik, melyen Madruzzo Lajos bibornok legátus volt a pápai politikának képviselője. Ε gyűlésre nézve a Madvuzzonak adott utasítás első sorban oda irányult, liogy a bibornok a katholikus egyházi és világi rendeket egy közös pártban egyesítve, azonnal terjeszsze a gyűlés elé a katholikusok panaszait a protestáns részről őket ért jogsérelmek felől: igyekezzék a németországi katholikus egyház belső bajait orvosolni, mire nézve meghagyatott még neki, hogy a jezsuita rendet tőle telhetőleg gyámolítsa. Madruzzo működése a birodalmi gyűlésen első sorban a birodalom vallási ügyeire irányult ; a török elleni liga terve azonban, jóllehet a legátus azt a császár elé terjeszté, megvalósulásra e gyűlésen nem jutott. A gyűlés végén a katholikus részről elért eredmény nem volt nagy, mert csak ott tudott a legátus eredményt felmutatni, a hol a katholikus párttal szemben a protestáns párt ereje megoszlott; azokban a kérdésekben, a hol a protestánsok zárt tömegben állottak a katholikusokkal szemben, győzelmet nem aratott. A legátus a sikertelenséget nagyrészt bátran annak a közömbösségnek s a merészebb fellépéstől való visszariadásnak tulajdoníthatta, a mi a németországi katholikusokat akkor általában jellemzé. A harmadik kötet végűi ismét majdnem kizárólag birodalmi érdekű. Portia Bertalan gróf nuntiaturáját tárgyalja az 1573—1574 években, tehát XIII. Gergely pápaságának első évében. Ε nuntiat urának feladata volt inaugurálni azokat a reformokat, melyek a katholikus vallás uralmát Délnémetországban újra megszilárdítani voltak hivatva. Portia főszereplése a salzburgi érsek által 1573 augusztus 24-re Salzburgba összehívott zsinat idejére esik, melyet megelőzőleg Ferdinánd főlierczeggel Innsbruckban tárgyalt a reformkérdések felől. A salzburgi zsinaton a nuntius ugyan nem vett részt; kénytelen volt az érsek követelésének engedve, onnan még a zsinat megnyitása előtt eltávozni, s Grráczba ment, hol Károly főherczeggel tárgyalt a reformok ügyében. Bírjuk azonban jelentését a salzburgi zsinatról. Utóbb Münchenben találjuk a legátust, hol Albrecht herczeggel találkozik; azután újra Innsbruckba