Századok – 1900
Történeti irodalom - Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Ism. Áldásy Antal 810
816 TÖRTÉNETI IRODALOM. 816 jogtartását a lengyel trónhoz, remélvén, hogy azt akár Miksa, akár valamelyik fia részére megszerezheti; s ezzel Báthoryt onnan kiszorítva, a török befolyás terjeszkedésének is gátat fog vetni. Ezért igyekezett azon, hogy a császár és Francziaország s a spanyol király közt kedvező viszonyt teremtsen. Ezt a tervet kiegészítette az a törekvés, hogy a török ellen szövetségesül Iván orosz czárt és az új perzsa uralkodót is megnyerjék. Iván czár küldött is követséget Regensburgba, hogy a császárral a szövetséget megkösse, de Miksa ingadozó magatartása miatt e kérdés megoldása elodáztatott. Épen így megfeneklett a lengyel kérdés is. Ellenben előtérbe nyomultak a vallási ügyek, miután a protestáns rendek által követeiknek adott utasítás a török elleni segítség megadását csak arra az esetre ígérte meg, ha a császár legalább a Declaratio pontjait erősíti meg, a mit azonban a császár megtenni habozott. Erre a kérdésre vonatkozik Morone instructióinak leglényegesebb része, ámbár a kúria igen igyekezett rajta, hogy a vallási ügyek az utasításokban ne nyomuljanak feltűnően előtérbe. A pápai követ főfeladata oda irányult, hogy a Declaratio megvitatását megakadályozza; arra vigyázzon, hogy M iksa a protestánsoknak titokban engedményeket ne tegyen, a császár pedig igérje meg, hogy jövőben a regaliákat nem consecrált püspöknek nem fogja megadni. Morone megérkezte után több ízben tárgyalt a császárral, kit a szentszék kívánalmainak kedvező hangulatban talált. A császárral folytatott tárgyalásokra s a valiiisi kérdésnek a birodalmi gyűlésen való tárgyalására vonatkozólag Morone legatiójának iratai nem egy becses adatot tartalmaznak. A Declaratio kérdésében kedvezőtlen fordulat állott be. s a vége az lett, hogy a protestáns párt meghasonlott, a mi a katholikus ügyet csak előmozdította. Miksa császár 1576 julius 25-én és 27-én kijelentette a protestáns és katholikus rendeknek, hogy a vallási békét kész újra megerősíteni, de ezen kívül más engedményre nem hajlandó. Ε kijelentése mellett megmaradt, noha a rendek még kísérletet tettek, őt elhatározásának megváltoztatására bírni. Október 12-én Miksa meghalt, Morone e hírt már visszautaztában vette, miután elutazása előtt még egyszer kifejtette írásban a császár előtt a török ellen tervezett liga eszméjét. Az a része a kötetnek, mely az 1579-iki kölni paciíicatiós gyűlésre vonatkozik, Giovanni Battista Castagna pápai nuntius működésére vonatkozik. Yilágot vetnek ez iratok azon okokra, melyek a németalföldi tartományok közti szakadásra s a birodalomtól való elválásukra vezettek. Nem akarunk e részre bővebben kiterjeszkedni, jóllehet nagy érdekességű anyag.