Századok – 1900

Történeti irodalom - Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Ism. Áldásy Antal 810

-TÖRTÉNETI IRODALOM. 825 közzé nem tett anyagot tartalmaz, s főleg azok az emlékiratok, melyek 1573-ból a németországi katholikus egyház helyzetével foglalkoznak, ritka teljességgel tájékoztatnak bennünket annak állapotáról. Birodalmi történeti szempontból a kölni kérdés elsőrangú fontossággal bír, s az ezen kötetben foglalt anyag a németországi ellenreformáczió legkimagaslóbb mozzanatával foglalkozik. Főleg azokról az eszközökről van benne szó, melyeket a kúria alkalmazott, hogy az alsó Iiajna mellékén a katholicismust fenyegető veszélynek elejét vegye. Tárgyánál fogva e kötet anyaga minket csak távolabbról érdekel, hazai történetünkre nézve csak elvétve akad egy-egy kisebb fontosságú adat közte. A második kötet három eseményt ölel fel a birodalmi történet keretéből: u. m. az 1576-iki regensburgi birodalmi gyűlést, az 1579-iki kölni pacificationalis gyűlést, mely a németalföldi részekre vonatkozik, és az 1582-iki augsburgi birodalmi gyűlést. Az 1576-iki regensburgi gyűlés hosszú idő múlva az első, melyen a pápa követe részt vesz. A kúria választása ez alkalommal Giovanni Morone bibornokra esett, kinek utasításában a szentszék a fősúlyt arra fektette, hogy a császárt a törökök ellen irányuló szövetség alakítására nyerje meg ; felhatalmazván a követet arra, hogy a régebben megígért s részben már ki is fizetett 100,000 scudi segélyt a törökök ellen újra megígérhesse, ha Miksa császár lengyel trónöröklési kérdése ismét napirendre kerülne. Ismeretes dolog, hogy a lengyel rendek egy része 1575 deczember 18-án II. Miksát királylyá választotta, s ő mindamellett, hogy a rendek többsége 1576 május 1-én Báthory István erdélyi fejedelmet koronázta királylyá, a választást nemcsak elfogadta, hanem annak érvényt is igyekezett szerezni. Miksának a szentszék fogta pártját, melyre nézve ez főfontosságú kérdés volt. tekintve azt, vájjon a török befolyás Lengyelországban nem fog-e a, nyugat felé irányuló terjeszkedésben új támogatást nyerni, mi által a katholicismust fenyegető veszély csak nagyobbodnék. Ezért szerepel a kúria utasításában mint főfontosságú dolog a török elleni liga kérdése, mire nézve a viszonyok annyiban kedvezőek voltak, hogy az 1568-ban nyolcz évre kötött fegyverszünet végéhez közeledett. Az összeülő birodalmi gyűlésen a császár nemcsak szóba hozta a török kérdést, hanem a rendektől állandó segítséget is kért a porta ellen. Morone, utasításához képest, az augsburgi gyűlésen kiváltképen oda irányítá igyekezetét, hogy az európai katholikus fejedelmeket első sorban a törökök, másod sorban a protestantismus ellen közös actióra bírja. Ezért pártolta a szentszék Miksa