Századok – 1900

Történeti irodalom - Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Ism. Áldásy Antal 810

814 TÖRTÉNETI IRODALOM. 814 Girolamo Verallo rossanoi érsek, nuntius iratait tartalmazzák. A VIII-ik kötet az 1545 február havától 1546 április haváig terjedő anyagot öleli fel, kiegészítve azt részint Fabio Miynanello, Girolamo Danclino és Alessandro Farnese bibornok legátus, illetve nuntiusok irataival, részint más irományokkal. Ε kötetnek tartalma főleg az V. Károly császár idejebeli eseményekre, első sorban a birodalom ügyeire, nevezetesen a pápa és a császár között akkor fennálló feszült viszony inegenyhülésére és a két fél között ezután napirendre került kérdések körűi megindult tárgyalásokra vet világot. Birodalmi történet lévén ez, reája bővebben ki nem terjeszkedünk. A hazánkra vonatkozó kevés anyag az egész kötetben szétszórva, apró mozaik darabokhoz hasonlóan illeszkedik abba a képbe, melyet hazánk ezen korbeli történetéről magunknak alkothatunk, főleg a török viszonyokra nézve. Épen így a IX-ik kötetben is, mely Girolamo Verallo 1547-ig terjedő nuntiaturáit foglalja magában, találunk Magyarország történetéhez szétszórt adatokat, de ezek elenyésznek az anyagnak a birodalmi történetre vonatkozó fontossága mellett. Ebbe az időbe esnek a schmalkaldi ügynek fejlődései is, a császár előkészületei a schmalkaldi szövetség elleni háborúra, melyre nézve a kúria is tett ígéreteket a császárnak, a vele kötött kiegyezés alkalmából. Általában az 1545 — 1547-iki németországi vallási ügyek állapotára, azok fejlődésére, a két kötet rendkívül érdekes világot vet, s becsét tekintve méltán sorakozik a vállalatnak többi megjelent köteteihez. A porosz intézet által közrebocsátott harmadik osztályból három kötet fekszik előttünk. Mind a három az 1572—1585 közti éveket öleli fel; az első kettő Hansen József, a harmadik Schelhass Károly szerkesztésében. Tartalmukra nézve e kötetek is úgyszólván kizárólag a birodalmi történetet érdeklik. A kölni érsekség körűi folytatott küzdelem történetére rendkívül becses anyagot tartalmaznak. Köztudomású dolog, hogy a szentszék ez érsekség, miatt támadt bonyodalmakba, melyek első sorban Gebhard érsek választásának és megerősítésének kérdése, majd másod sorban a katholikus egyháztól történt elpártolása körül keletkeztek, nem egyszer nyomatékosan beleszólott. A németországi, spanyol- és franczia országi pápai követek utasításaiban és irataiban ez időben a kölni érsekség ügye mindig előfordúl, s az első kötet ritka teljességgel foglalja magában az e kérdésre vonatkozó levéltári anyagot. A pápaságnak németországi politikájára az ellenreformáczió küszöbén, az első kötet megbecsülhetetlen, eddig