Századok – 1900

Történeti irodalom - Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Ism. Áldásy Antal 810

-TÖRTÉNETI IRODALOM. 813 Ivét teljesen elhárítsa, tényleg hajlott Miksa kérésére. A/t a veszélyt, melyet a két szín alatti áldozás megengedése magában rejthetett, a pápa ügyesen elhárította az által, hogy az engedélyokiratot oly formában állította ki, hogy az minden nehézség nélkül bármikor visszavonható volt. A két szín alatti áldozást megengedte ugyan, de azzal a föltétellel, hogy az engedélyt a császár tartsa titokban, Miksa pedig a lehetőleg szintén titokban való áldozás előtt jelentse ki, hogy az egyház tanítása az egy szín alatti áldozásról egészen helyes, és hogy az egyház ezen tanításban nem tévedett. Erre az igen érdekes ügyre vonatkozólag az előttünk fekvő kötet becsesnél becsesebb adatokat tartalmaz. Hosius és Deltino jelentései, melyekben főleg Hosius a császárral és Miksával folytatott beszélgetések és tárgyalások legapróbb részleteiről is beszámol, lehetővé teszik azt, hogy ennek az ügynek egész kifejlődését a legnagyobb részletességgel nyomon kísérhessük. Ép ily részletességgel kísérhetjük azokat a tárgyalásokat is, melyeket IY. Pius pápa Hosius és Delfino útján a császárral a trienti zsinatot illetőleg folytatott, a melybe Ferdinánd beleegyezni hajlandó nem volt, hanem más zsinatot óhajtott. Ebben is a pápa győzött, a mennyiben Ferdinánd nemcsak hogy beleegyezett a zsinat tartásába, hanem arra követeket is küldött. Ε tárgyalásokra nézve a jelen kötet ép oly becses anyagot szolgáltat, mint a másik kérdésre nézve. A trienti zsinat történetéhez, főleg annak előzményeihez, az itt napvilágot látott jelentések egészen új anyagot szolgáltatnak, mely a bécsi udvar álláspontját most már kellő világításba helyezi. Magyarország történetét érdeklőleg e kötetben is, ép úgy mint az előzőkben, számos kisebb-nagyobb adatot találunk, mely adatok főleg a magyar vallásügyi viszonyokra vetnek érdekes világot, továbbá a magyar egyháznagyok részvételét a trienti zsinaton, szintén illusztrálják egyes vonásokkal. Legérdekesebb e tekintetben Hosius 1560 július 31-iki jelentése, mely a magyar egyházi viszonyokat a legsötétebb színekkel festi. Magyarországon úgymond — majdnem mindegyik plebánus házas életet él, alig találhatók nőtlen papok. Ha hazánk történetére vonatkozólag teljesen új anyagot e kötet nem tartalmaz is, mint pl. Miksa és a trienti zsinat ügyére, a részletekre nézve mégis nem egy, ismereteinket kiegészítő adat áll e kötetben rendelkezésünkre. A porosz intézet által közrebocsátott első osztály VlII-ik és IX-ik kötetei, Friedensburg Walter szerkesztésében.