Századok – 1900

Történeti irodalom - Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Ism. Áldásy Antal 810

812 TÖRTÉNETI IRODALOM. 812 s Ferdinánd attól tartott, hogy Miksa az osztrák protestáns rendekkel szövetkezve, föllép ellene. 1560 augusztus hava óta azonban a viszony Miksa és a nuntius között javulni kezdett. Miksa mindjobban hallgatott a nuntius szavára, a mire befolyt az is, hogy a protestáns fejedelmek neki segítséget arra, hogy magát apja auctoritása alól fölszabadítsa, adni hajlandók nem voltak, még maga a szász herczeg sem. Tudta nagyon jól mindegyikök, hogy ez egyértelmű lenne a császár elleni lázadással. Miksa erre megváltoztatta politikáját, úgy hogy a nuntiusban Miksa teljes megtérésének reménye folyton nőtt. Csakhogy Miksa két sarkalatos kívánságot vetett föl, melytől elállani nem akart : a két szín alatti áldozást és az anyanyelv használatát az istentiszteletnél. A viszony közte és Hosius között mindamellett folyton javult, midőn a nuntius 1561 juliusában Bécsből elhivatott. Miksa azonban megmaradt követelései mellett, s ez volt az oka annak is, hogy 1561-ben magyar királyivá való koronáztatása abban maradt. Zaccaria I) el ti no 1561 második felében jött a császári udvarhoz. Miksa mindinkább súlyt helyezett arra, hogy a pápával teljesen kibéküljön, de viszont oly módon, hogy viszonya a protestánsokkal meg ne bomoljon. Arra törekedett, hogy mindkét párttal jó lábon álljon, hogy sem az egyik, sem a másik irányban ne legyen kénytelen színt vallani. Ez azonban nem tartott sokáig, mert 1561-ben Dietrichstein Ádámot küldték Bómába rendkívüli követül. Ε küldetés bevallott czélja az volt, hogy Miksa neje részére kiváltságokat eszközöljön ki, tulajdonképen pedig az, hogy a két szín alatti áldozásra a pápa engedélyét megnyerje. Erről Ferdinándnak 1561 október 14-iki levele világosít fel bennünket, melyben a császár elmondja, hogy Miksát még életében magyar királylyá akarja koronáztatni, de fia vonakodik a koronázási szertartás szerint kívánt egy szín alatti áldozástól s két szín alatt akar áldozni, a mire a pápa engedélyét kéri. Ezt mondja a császári levél. Csakhogy Delfino jelentéseiből megtudjuk, hogy nem a magyar királyi koronázás miatt közeledett Miksa a kúriához, hanem a római korona miatt. A német protestáns fejedelmek ugyanis akkor hír szerint a dán királyt akarták római királylyá megválasztani, s ezt csak oly módon lehetett megakadályozni, ha Miksa, kit az örökösödés szerint a korona első sorban megilletett, a katholikus választókra támaszkodva léphet fel a dán király ellen. Ezek megnyerésére tehát szükséges volt, hogy Miksa magát mint a katholikus egyház hívét mutassa be, s ezért történt Dietrichstein küldetése. A pápa, hogy Miksát lekötelezze s a protestánsokhoz való csatlakozásának vészé-