Századok – 1900
Történeti irodalom - Nuntiaturberichte aus Deutschland nebst ergänzenden Aktenstücken. Ism. Áldásy Antal 810
TÖRTÉNETI IRODALOM. 811 a munkálatokat Rómában kezdettől fogva vezette Sickel Tivadar igazgató felügyelete alatt. A kötet Hosius Szaniszló ermlandi püspök és Zaccaria Ddpno nuntiusok iratait tartalmazza az 1560—1561 évekből. Az aránylag rövid időköz két rendkívül fontos eseményt ölel fel : Miksa király visszatérítését a katliolikus vallásra, és a császár beleegyezését abba, hogy a trienti zsinat tovább folytattassék. A nuntiusok mindkét feladatot megoldották. Miksa nem lett lutheránussá, a trienti zsinaton ] >edig a császár követei is megjelentek. Ismeretes, hogy Miksa király körülbelül 1555 óta a protestáns vallással hovatovább mindinkább megbarátkozott, és hogy a protestáns fejedelmek, főleg a würtembergi és Miksa között szoros barátság állott fen. Miksa maga ekkor még nem vallotta magát protestánsnak, de abból, hogy a katholikus ünnepektől tartózkodott, s hogy udvarában a protestáns Pfauser János Sebestyén működött mint hittérítő, elég világosan kitűnt vallási meggyőződése. Közte és apja Ferdinánd császár között ép ez okból bizonyos feszültség állott be, mely nvilt szakadással fenyegetett. Ferdinánd Pfauser eltávolítását követelte, a mit nagy nehezen 1560 elején ki is vitt, és föltétlen megtagadását a protestáns érzelmeknek, ellenkező esetben még a teljes kitagadással is fenyegetőzött. Csak arra az engedményre volt hajlandó, hogy közbenjár a pápánál, hogy Miksának a két szín alatti áldozást engedje meg. A császár e föllépésének eredménye az lett, hogy Miksa a protestáns fejedelmekkel szorosabb összeköttetésbe lépett, de hogy mit tervezett tulaj donképen, az valósznűleg sohasem fog positive kiderülni. Ferdinánd említett Ígéretéhez képest 1560-ban a pápához fordult, ki erre Hosiust kiildé a császári udvarhoz, azonban a kért concessiót, a két szín alatti áldozást, ekkor még nem adta meg, a mi fölött Miksa annyira elkedvetlenedett, hogy nvilt átlépéssel fenyegetőzött. Ilv viszonyok közt érkezett ineg Hosius s azonnal megkezdte a tanácskozásokat mind a császárral, mind Miksával. De csak nagy nehezen tudott boldogulni vele. Befolyt erre talán azon körülmény is, hogy Pfauser még mindig Ausztriában volt Lilienfelden, s a császárnak egész tekintélyére volt szükség, hogy Ausztriát elhagyja. Magának Hosiusnak erőszakoskodó fellépése, melylyel nem szűnt meg Miksát megtérésre ösztönözni, kétségkívül sokat ártott a czélnak. A császár maga tanácsolta a nuntiusnak, hogy Miksával szemben szelídebb húrokat pengessen, mert különben czélt nem ér. Maga Ferdinánd sem mert tia ellen erélyesebben fellépni. Oka ennek az volt. hogy Miksa nagyobb népszerűségnek örvendett mint apja.