Századok – 1900

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Balassa Bálint és a zólyomiak 800

BALASSA BÁLINT ÉS A ZÓLYOMIAK. 803 gyakran tettlegességgé fajult, a miben rendszerint a cselédhad húzta a rövidebbet. Olykor az elöljáróság lépett közbe s a zenebonás vitézkedőket rövidesen hűvösre tétette. Bálintot bántotta a hatóság beleavatkozása, s a helyett, hogy embereit tanította volna rendre, sértve érezte magát gazdai hatalmában, földesúri és főnemesi tekintélyében, s ezen való haragjában hasonló méltatlanságokra, szertelenségekre ragadtatta magát. A hatósági intézkedéseket semmibe sem vette, a köztisztviselőket úton-útfélen becsmérelte. A polgároknak útját állotta s nyilvánosan insultálta őket. Kivetette hálóját a csinos polgárnőkre s ha az ostrom szép szóval nem sikerült, erőszakkal próbálta őket meghódolásra bírni. A zólyomiak s a hasonlóképen elkeserített selmeczbányaiak végre türelmüket vesztették. Ellenszenvüket Bálint ellen még inkább növelte Balassa András, a ki az idétt a selmeczbányai hévvizekben gyógyította magát s a hozzá panaszra járó elégedetleneket biztatással és vendégeskedéssel tüzelte Bálint ellen. Az elkeseredettek végre is ő felségéhez járultak panaszukkal s írásos beadványukban Bálint úrról mindent elmondtak, csak jót nem. Bálint megneszelte a dolgot ; nyomban elleniratot intézett a királyhoz, kérve ő felségét, hogy ellenségei alaptalan vádaskodásainak ne adjon hitelt, egyoldalulag ne ítélje őt el, ne ejtse gyalázatba a Balassa famíliát, mely mindenkor kitűnt királya iránti hűségével. Utasítsa az ügyet rendes bírói útra ; ő megfelel vádaskodóinak akár a vármegye gyűlésén, akár a királyi helytartó Ítélőszéke előtt. Az ártatlanság érzetének emelkedett hangján hangoztatja, hogy az igazságos ítéletet nem rettegi, s ha méltónak fog találtatni a büntetésre, annak elengedéseért uem fog rimánkodni. A Balassa egyéniségére érdekes fényt vető levelet szószerint itt közöljük : Sacratissime Imperator, Domine, Domine cleinentissime ! Praemissa humillimorum fideliumque servitiorum in gratiam Vestrae Majestatis Sacratissimae commendatione. Cum ex mandatoriis Yestrae Sacr. Majestatis litteris. tum verő ex supplici Schemniciensium et Veterozoliensium libello denuo intelligo id, quod antea quoque variis amicorum meorum sermonibus et litteris ad me fuerat perlatum. cives nimirum istos ex inimici mei mstinctu et dolo ea de me ad Vestram Majestatem Sacr. scripsisse. quae libuisse magis, quam decuisse. et quae ad vanitatem magis. quam ad veritatein composita esse facile vei hinc videntur. quod ii in dicta causa neque ulla juris sententia me condemnatum ad SZÁZADOK. 1900. IX. FÜZET. 52