Századok – 1900

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Balassa Bálint és a zólyomiak 800

802 ILLÉSSY JÁNOS. András eljárása még súlyosabb beszámítás alá esett, mert hadi felszerelésekkel ellátott várat juttatott lengyel kézre, s a üskus aggódni kezdett, hogy a lengyel határszélen fekvő liesz­tercze vára (Trencsén vármegyében) a Balassa András kezéről hasonló módon az osztrogi herczeg kezére vándorol. Ezért sietett a hűtleneket a legközelebbi országgyűlés elé idéztetni az esztergomi káptalan által. Bálintot ez az idézés gondolkodóba ejtette. A bátyja baján biz' ő nem sokat búsult, inkább örült neki magában. Féltette azonban saját birtokait, melyeket még osztatlanúl használt urabátyjával s a melyek a fej- és jószágvesztés ítéle­tével könnyen veszedelemben foroghattak volna. Ilyen volt a véglesi porczió, melyet Balassa László az ő és neje halála esetére még 1580-ban átvallott a garam-szentbenedeki konvent előtt Balassa Andrásra meg néhai Balassa János két fiára : Bálintra és Ferenczre.1) András úr szorultsága kedvezett Bálint törekvésének. Ez év augusztus havában megosztozkodtak a gyarmati ura­dalmon, szeptemberben Véglesen. Ez utóbbi osztályegyezség Vág-Beszterczén, az András várában köttetett, az előbbi pedig Zólyom várában, mint Nógrád vármegyének a töröktől való félelem miatt ideiglenes székhelyén. A hosszura nyúlt alkudozás ideje alatt Bálint állandóan Zólyomban tartózkodott s csak néha-néha rándult el pár napra a környékbeli urakhoz láto­gatóba, talán leánynézőbe is, mert a házasság eszméjével kez­dett már megbarátkozni, és Liptó-Ujvárra, gazdaságának utána nézni egy kicsit. Zólyom várában vígan teltek napjai. Nyilt házat vitt. nagy cselédséget tartott. Hanem a szolgáit nem tudta jól megválogatni, vagy legalább nem tudta őket fegyelem alatt tartani. Két gézengúz inasa megszökött tőle, de nein üres kézzel. Hamarosan hurokra kerültek, s hogy méltó büntetésüket el ne szenvedjék, maga Bálint járt közbe szabadon bocsátásuk érdekében a nyitrai alispánnál és várnagynál.2) Az efféle jószívűséget pedig az a cselédség meg nem érdemelte. Urok szenvedélyességc, féktelen önkényeskedése őket is hasonló magatartásra bátorította. Mindennapos volt az összetűzés, koczódás a zólyomi polgárok és Balassa szolgái közt. Sőt a környéket, pl. Selmeczbánya békés lakosait is rettegtették. A visszahatás természetesen nem maradt el. A megtámadottak védekeztek, a hogy tudtak. A szóváltás ') V. o. Irodalomtört. Közi. 1900. 197. 1. 2) Századok, 1890. 169. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents