Századok – 1900

Tárcza - Németh Ambrus: A pannonhalmi főapátok főrendisége (I.) 750

TÁECZ Α. A PANNONHALMI FŐAPÁTOK FŐKENDISÉGE. I. A magyar közjog tanulmányozói és mívelői általában azon meggyőződésben vannak, hogy a pannonhalmi főapátok Szent István királyunk idejétől fogva tagjai voltak a magyar főrendek osztályának. Ε meggyőződés kétségtelen oka az. hogy a pannonhalmi főapátok kiváltságképen mindig »quasi episcopalis« jogokat gyakorolván. a főpapok (praelati) sorába tartoztak, a kik pedig folyton a főrendek közé számíttattak. A pannonhalmi főapátok e rangjának természetes folyománya az, hogy az országgyűlésen minden időben megjelenhettek. Az 1608-iki országgyűlés tudvalevőleg a magyar országgyűlést felső és alsó táblára osztotta, s amannak a főrendek és főpapok, emennek pedig a megyei köznemesség, a káptalanok, a nem kiváltságos apátságok stb. váltak tagjaivá. Az előzményként említett rang magyarázza meg azt, hogy ámbár az 1608-iki idevágó törvényczikkely nem említi is föl külön a pannonhalmi főapátokat, azért mégis a főrendek, illetőleg a felső tábla tagjai közé szokás őket sorolni. Átlapozgattam a pannonhalmi főapátok főrendiségére vonatkozó történeti emlékeket s magam is arra a meggyőződésre jutottam, hogy a pannonhalmi főapátok 1608 óta az országgyűlésen a felső tábla tagjai, a mágnások és főpapok között szerepeltek. Ámde vannak épen benczés írók,1) a kik egy-két történeti adatra támaszkodva azt állítják, hogy a pannonhalmi főapátok nem 1608-tól fogva, hanem csak 1770 óta tartoznak a főrendek közé és szerepelnek a felső tábla tagjai között. Tehát az a kérdés : ') Czinár Mór: Monasteriologia I. 120. 126. és 127. 11. — Utána indulnak : Vaszary Kolos a Fehér Ipoly szerkesztette Győr megye és város egyetemes leírása, 599—801. 11. és Halbik Cziprián a benczés rend 1880-ik évi Névtárában: Adatok Pannonhalma múltjához, LXXV.