Századok – 1900

Tárcza - Németh Ambrus: A pannonhalmi főapátok főrendisége (I.) 750

tárcza. 751 csakugyan olyan-e az az egy-két történeti adat, hogy arra támaszkodva ki lehetne mondani, a mit a megnevezett írók valóban kimondták. En — mint már említettem — az ellenkező meggyőződésben vagyok. Ε meggyőződésem bizonyítására szolgáló adataimat két csoportba foglalom : az elsőbe a XVII-ik századra vonatkozókat, a másodikba pedig a XVIII-ik századnak 1770-ig terjedő időszakába esőket. Ε sorokkal azonban nem czélom a fölvetett kérdést teljesen kimeríteni. Van rá okom. A pannonhalmi főapátok XVII-ik századi történetével dr. Molnár Szulpicz tanár foglalkozik; reá bízom tehát a kérdés XVII-ik századi részének megfejtését. Ebből folyólag azt a megjegyzést tehetné valaki, hogy ajánlatosabb lett volna e sorokkal is addig várni, míg a kérdés teljesen tisztázva nem lesz. Magam is így gondolkodtam ; de egy nem régiben megjelent történeti munkának az az állítása, hogy az 1740 — 1773-ig terjedő időszakban »csak a pálosok és a jezsuiták vannak képviselve az országgyűlésen«.1) arra késztetett, hogy mentől előbb kimutassam, hogy a benczések is képviselve voltak a XVIII-ik században az országgyűlés felső tábláján, s nem is csak Mária Terézia idejében, hanem III. Károly és I. József uralkodása alatt is. A pannonhalmi rendi levéltárban2

) megvannak a főapátnak szóló, 1707. 1714. 1722. 1728, 1741, 1757 és 1764-ben kiállított királyi meghívó-levelek (regales) az országgyűlésre. — Ennyi elég annak a bebizonyítására, hogy a benczések is képviselve voltak a XVIII-ik században az országgyűlésen. Hogy pedig a főapátoknak az országgyűlésen a főrendek között volt ülésük, erre nézve bizonyítsanak a következő adatok : 1. Az 1708-iki országgyűlésen felújult Karner Egyed pannonhalmi főapát és a pálosok generálisa között az 1608-iki országgyűlésen megkezdett azon versengés, hogy melyiköket illeti meg jogosabban a felső táblán a püspökök után való ülés (ius praeeedentiae). 3

) A primás 1709-ben ugy döntött, hogy ez országgyűlésen maradjon meg az ülés rendje úgy. mint volt eddig, vagyis a pálos generális üljön mindjárt a püspökök után.4

) 2. Karner főapát utódja, Göncz Czelesztin. kinevezése után megjelenvén az 1709/11-iki országgyűlésen, »in solita domo sessionis dominorum magnatum congregatorum exurgendo« beszél rendjének perbe fogott somogyi tizedei ügyében.5) ') Fináczy Ernő : A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában, I. 165. 1. а) Fasc. 74. 23—29. ') U. 0. fasc. 63. 3—4. ') U. o. fasc. 63. 13. б) U. o. fasc. 38. d. 4.