Századok – 1900

Történeti irodalom - Melich János: Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? Ism. Bleyer Jakab 744

történeti irodalom. 745· helynevek tehát nem állnak a szász (= sasse = sachse) szóval összefüggésben), 7 lar-ral, 3 hart-tal, 3 wald'dal, 2 garten-nel, 6 berg-gel van képezve. Ezek közül Pfaff kutatásai alapján (Deutsche Ortsnamen) a -feld, -bach, -dorf-féle összetételeket frank telepít vényeknek tartja, melyek a fejtegetett helyneveknek közel felét teszik; a hau-Ysil, hart-tal, mark-kai és lar-ral képzett helynevek pedig a szerző szerint közép-német származású összetételek, tehát közép-német telepítvények. Lumtzer kutatásának végső eredménye az, hogy a telepítési mozgalmakat, melyek Magyarország felé irányultak, egészben véve középnémeteknek, közelebbről frankoknak kell tartanunk. Lumtzer fejtegetései alapos philologiai készültségről, de talán nem eléggé széles és biztos történeti körültekintésről tanúskodnak ; a részletekben itt-ott bizonyosan korrigálandók és terjedelmesebb adat-anyaggal szélesebb alapra fektetendők. A fejtegetésekből levont eredmények nem állnak épen ellentétben eddigi történeti ismereteinkkel, és azt tartom, hogy a megkezdett irányban tovább folytatandó kutatás ki fogja azokat bővíteni és szilárdabb alapra fogja fektetni. Bizonyos, hogy ennek Lumtzer munkálatából kell kiindulni, és ez a fiatalon elhunyt tudósnak is maradandó érdemet biztosít. A könyv legnagyobb részét a harmadik fejezet foglalja el : Deutsche Lehnwörter der ungarischen Sprache, melyet Melich először a Magyar Nyelvőr 24-ik kötetében közölt, itt pedig bővítésekkel és tüzetesebb fejtegetésekkel újra ad. Ez az összeállítás ritka szorgalom terméke és ezen a téren kétségtelenül alapvető munka. A keretet, úgy a hogy ebből az összeállításból megalakúl, a további vizsgálódások aligha fogják eltolni, jóllehet a tartalmat nem egy tekintetben módosítani fogják. A német nyelvből kölcsönvett szóanyag nyomról-nyomra mutatja a német kultura hatását népünk művelődésének fejlődésére : a keresztény terminológiában, a kereskedelemben, a társadalmi életben, a művészetben, tudományban, a természet ismeretében, az öltözködésben, az étkezésben, a közigazgatásban, s főleg a hadügyben, iparban, gazdaságban és bányászatban. Nem akarok ezen ismertetésemben részletekbe bocsátkozni, csak a fejezet czímére volna egy megjegyzésem. A szerző ezen kölcsönvett szavakat Lehnwörter-nek mondja, pedig nem minden szó sorolható ezen fogalom alá, mely a már teljesen meghonosult szavakat jelöli; jó részök még Fremdwort, azaz olyan átvétel, melynek idegen voltát még igen jól érezzük. Ezeket egymástól lehetőleg el kellett volna választani, és talán azt is feltűnőbben lehetett volna megjelölni, melyik szó él csak a tájnyelvekben, melyik már a köznyelvben vagy épen az