Századok – 1900

Történeti irodalom - Melich János: Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai? Ism. Bleyer Jakab 744

744 történeti irodalom. 744 1. Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sprachschatzes. Gesammelt von Dr. Viktor Lumtzer und Dr. Johann Melich. Innsbruck. 1900. 8-r. X, 311 1. (Quellen und Forschungen zur Geschichte, Litteratur und Sprache Österreichs und seiner Kronländer, VI.) — 2. Melyik nyelvjárásból valók a magyar nyelv régi német jövevényszavai ? Irta Melich János. Kiadja a M. Tud. Akadémia. Budapest. 1900. Franklin-társ. kny. 8-r. 50 1. A középfrank nyelvjárás térképével. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, XVII. köt. 4. sz.) Az előttem fekvő könyv és az ezt részben kiegészítő füzet komoly törekvésnek és széleskörű vizsgálódásnak eredménye. Egyszersmind fényes bizonysága annak, liogy a német pliilologia tanulmányozása nemcsak módszertani szempontból tanulságos ránk üézve, hanem a németséggel való évezredes érintkezésünk folytán a művelődéstörténet minden ágában közvetlenül gyümölcsöző is. Mindkét munka olyan kérdésekkel foglalkozik, melyek politikai és kulturális történelmünkkel a legszorosabb összefüggésben vannak, és ép azért röviden össze akarom foglalni e helyen azon eredményeket, melyeket a nyelvi kutatás egyelőre megállapított és a melyek történeti kutatásunkra is termékenyítőleg és gondolatkeltó'en fognak hatni. Szó sincs róla, hogy ezek az eredmények egytől-egyig véglegesek és minden tekintetben szilárdak volnának, de bizonyos, hogy a történelmi kutatásnak sokban támaszpontúi szolgálnak és bizonytalan kérdéseket dűlőre vinni segítenek. Az első sorban idézett könyvet Lumtzer Viktor és Melich János együtt írták, legnagyobb része azonban Melichtől származik. Lumtzertől, ki tudományosságunk nagy kárára időközben fiatalon elhunyt, csak két fejezet való : egy a helynevekről (l—58. 11.) és egy a kölcsönszavak szóközépi hangzójáról. Az első fejezetben Lumtzer a magyarországi német telepítések történetét ismerteti nagy vonásokban, a következő fejezetben pedig Teleki, Hradszky, Pesty, Csánki, Umlauft idevágó történet-földrajzi munkálatai alapján a magyar helynevek vizsgálatába merül. Vagy negyedfélszáz régi hely nevét öleli fel, mely helyeket etymologiai és történelmi szempontból fejtegetve, régi német telepítéseknek tart. Ezt a következtetését az említett helyneveknek német nyelvi származására alapítja, etymologiai bonczolgatással mutatván ki, hogy közűlök 127 helynév dorf-ísd, 80 hau-\al, 40 holz-czal, 17 au-val, 15 bach-hal, 12 hof-fal, 7 mark-kai, 6 stein-nal, 5 brunn-nal, 5 feld-del, 8 sass-szal (== ülés, település, pl. Beregszász; ezek a