Századok – 1900

Történeti irodalom - Brosch Móricz: Geschichten aus dem Leben dreier Grossvezire. Ism. Kropf Lajos 740

740 történeti irodalom. 740 másik állítását, hogy »Imre király november 30-kán (1204) és nem előbb halt meg.« (38. 1.) Nem akarunk itt utódja, II. Endre okleveleinek keltezésére hivatkozni, csak III. Incze pápának régen ismert, Huillard Breholles által kiadott — de a szerző figyelmét, úgy látszik, elkerülte — arra a levelére utalunk, mely szerint a pápa már 1204 október 57-ikén tudomással bírt Imre király haláláról, sőt már özvegyének Konstancziának új férjhez való adásáról is gondolkodott. Ez az — ismétlem, ismert — oklevél egyébiránt czáfolata Marczali véleményének is, melyet a millenniumi történetben (II. 347. 1.) kifejez, hogy Imre király október végén halt meg, — mert akkor október 27-ikén hogyan bírhatott volna már haláláról tudomással a pápa Bómában? L—L. Geschichten aus dem Leien dreier Grossvesire. Yon Moritz Brosch. Gotha, 1899. 8-r. VII, 191 1. Ámbátor oly jó hírnevű író tollából való a jelen munkácska, mint Brosch Móricz, nem lenne méltányos dolog a kritika teljes szigorúságát alkalmaznunk reá; mert, mint már czíme is elárulja és azonfelül egész tartalma mutatja, csak »adalék« akar lenni, nem pedig kimerítő tanulmány. Szerzőnk a velenczei levéltárakban kutatott s az ottan felfedezett anyagból írta meg dolgozatát, a nélkül, hogy a tárgyába vágó irodalomba mélyebben behatolt volna. Csak ily módon magyarázható meg pl. az, hogy a keresztesi csatára vonatkozó rengeteg irodalomból egyetlen egy kicsi adatot idéz, t. i. azt a sovány tudósítást, melyet nem is a hely színéről, hanem a perai szőllőkből küldöttek meg a velenczei tanácsnak, s a melyet Horatio Brown az angol »Calendar of State Papers (Venice) 1591— 1603« egyik nemrég megjelent kötetében (274. 1.) közölt. Jóllehet sok kiadatlan adatot is használt föl a szerző, sok más dolgot már régen ismerünk az Albèri-féle gyűjteményből és máshonnan. A czímlapon említett három fővezér alatt a bosnyák származású Szokoli Mohammedet és a két Köprilit kell értenünk. Az elsővel 1551-ben találkozunk először a magyar történelem lapjain. Öt bízta volt meg ugyanis a szultán, hogy a Fráter György és I. Ferdinánd között kötött alku és Erdély elvesztése miatt bosszút álljon a magyarokon. Tizenöt év múlva mint nagyvezér Szigetvárat ostromolja, s ő volt âZ7 â ki Szulejmán szultán halálát eltitkolta, nehogy annak híre a janicsárok közt forrongást támaszszon s ennek következtében az ostrom sikere dugába dőljön.