Századok – 1900

Történeti irodalom - Mátyás Flórián: Szent László és Imre királyok végnapjai és II. Endre életévei; fogsága és temetése. Ism. l–l. 738

történeti irodalom. 739· Szintén helyesen védelmezi Mátyás Flórián azt a felfogást, mely a,z Imre és Endre közti villongásban elveti azt a »színpadi jelenetet«, mikor Imre király, csatarendben álló hadseregek közt, kezében egy szál vessző, fogja el öcscsét, mit még Marczali Henrik is elhisz; de nem érthetünk vele egyet abban, a mit Szent Lászlónak Somogyváron történt eltemetéséről és Imre király halála idejéről mond. Annak az állításnak bebizonyítására, hogy László király »tisztelendő testét« csakugyan a somogyvári apátság egyházában tették örök nyugalomra, nem pedig Nagyváradon, Mátyás Flórián II. Paskál pápa 1106-ban kelt s a saint-gillesi apáthoz intézett ismeretes — Fejérnél is (II. 43—45. 11.) megjelent — leveléből idézi a többi közt e szavakat : »Ladislaus bonae memoriae Ungarorum rex ... in memóriám S. confessoris Egidii Scumigiensem fundavit ecclesiam . . . ubi et corpus eins veneraUle requiescit« (14. 1.), vagyis: »boldog emlékezetű László magyar király . . . szent Egyed hitvalló emlékére alapítá a somogyvári egyházat . . . hol annak tisztelendő teste is nyugszik« ; csakhogy a szöveg, ha azt a Mátyás Flórián által kihagyottakkal visszaállítjuk, ekkép hangzik : »Ladislaus siquidem. bonae memoriae, Ungarorum rex, acl honorem Dei et SS. Apostolorum Petri et Pauli, in memóriám sancti confessons Egidii, Scumigiensem fundavit ecclesiam; et earn per manum Odilonis, felicis memoriae praedecessoris vestri, monasterio beati Egidii, cui auctore Deo praesides, obtulit, ubi et eins corpus venerabïle requiescit« stb. vagyis: »Minthogy László, boldog emlékezetű magyar király, Isten és szent Péter és Pál apostolok tiszteletére, szent Egyed hitvalló emlékezetére, a somogyvári egyházat alapította, és azt boldog emlékezetű elődöd, Odilo által, szent Egyed monostorának, melynek Isten segítségével te vagy feje, felajánlotta, a hol annak tisztelendő teste is nyugszik« stb. Ebből a teljes szövegből tehát kitűnik, hogy nem László királynak, hanem Odilo apátnak teste nyugodott Somogyvárott ; a venerabïle szó is inkább a barát, az apát, mint a világi ember, László testére illik; különben, ha a szöveg nem is volna világos, ha azt a magyarázatot is megengedné, hogy az ember a »venerabile corpus« alatt László király testét értse : nem lehetne ezt a lehető varianst helyesnek elfogadni, mikor számos más hiteles adat a mellett tanúskodik, hogy László király testét mindjárt Váradon temették el; azt pedig, hogy — bár ideiglenesen — Somogyváron lett volna eltemetve, a jelen, máskép is magyarázható bullán kívül semmi egyéb nem bizonyítja. Ép oly kevéssé fogadhatjuk el a tudós szerzőnek azt a SZÁZADOK. 1900. VIII. FŐZET. 48