Századok – 1900

Történeti irodalom - Schiller Bódog: Az örökös főrendiség eredete Magyarországon. Ism. F. V. 722

TÖRTÉNETI IRODALOM. 731· és udvari főtisztségek viselőit illette meg, egy századdal utóbb pedig a főispánok és előkelők gyűjtő elnevezése lett. A XV-ik században a közbeszédben báró és úr egyértékű kifejezések voltak. A XVI-ik század elején kezdette II. Ulászló a bárói czímet zászlósúri liivatalt nem viselő uraknak örökösen adományozni. A XVII-ik század első felében lesz ez a czím egyéni jelzővé, s azóta szerepel mint családi örökös czím. A herczeg (dux) czímet Magyarországban a királyi család tagjai viselték. Mátyás is Corvin Jánost azzal a szándékkal nevezte ki liptói herczeggé, hogy fiának királyi vérből származását világosan kitűntesse. Az 1490-ik évi farkashidai egyezség a szlavóniai herczeg méltóságát biztosította neki. A váradi békekötés 1538-ban a szepesi herczegse'g alkotását határozta el, .lános király netalán születendő fia számára. Eszerint a dux czím egyfelől a királyi család körén belül maradt, másfelől személyhez kötött és át nem örökölhető közjogi állást jelezett. De az uralkodóház körén kívül, a családi névvel átöröklődő magánbirtokhoz kapcsolva is találjuk a berezegi czímet; a királyok ugyanis magánuralmi területek birtokosait a területről vett herczegi czímmel ruházták föl. 1369-ben Lajos király László havasalföldi vajdát fogarasi herczeggé, 1408-ban Zsigmond a bosnyák Hervoját spalatói herczeggé nevezte ki. Később a ruthének vezére Kende, munkácsi herczeg lett. II. Ulászló alatt Újlaki Lőrincz, lígy mint Miklós bosnyák király fia, családi nevéhez kapcsoltan viselte a herczegi czímet. Azon téves nézet, hogy Újlaki mint a Szerémség birtokosa vette föl a herczegi czímet, okozta, hogy I. Lipót király, mikor 1697-ben Odescalchi Liviót, XI. Incze pápa unokaöcscsét, a Szerémséggel megadományozta, a szerémi lierczeg czímet ruházta reá. Az Esterházy és Batthyány családok uralkodójuktól nem mint magyar királytól, hanem mint német császártól nyerték a római szent birodalmi herczeg czímet. Magyar herczegi •czím tehát nem létezik. Ezekben foglaltuk össze Schiller Bódog tanulmányainak positiv eredményeit, melyeknek megállapításában a történetbúvár szorgalma és kritikája a jogtudós széles látókörével és éles elméjével,szövetkezett. Timon Ákos a könyv élére helyezett bevezetésben joggal mondhatta, hogy a szerző »derék munkát végzett« s a tárgyalt intézmény »eredetét több tekintetben az eddiginél nagyobb világosságba helyezte. « Azt az óhajtást, hogy »az ő jó példája pályatársai köré-