Századok – 1900

Történeti irodalom - Jancsó Benedek: A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota. II. köt. Ism. Moldován Gergely 56

TÖRTÉNETI IRODALOM. 63 földje hazájának, tulajdonának kijelölve. A kérvény történeti alapon mutatja ki a románság jogait a földhöz, a melyen él, a sanyarú helyzetet, melybe a hazai alkotmány az egyedüli tulajdonost taszította; követelvén, hogy a nemzet vélt ősi, 1437 előtti polgári és politikai jogaiba visszahelyeztessék. A nemzet magát Erdélyben negyediknek kéri felvétetni, papságát, népét a többi nemzetekkel egyenjogúnak elismertetni. Az országgyűlés némi megdöbbenéssel fogadta a kérvényben foglaltakat, részletesen tárgyalta azokat, s az egyetlen eredmény az lett, hogy a gör. keleti rítusnak szabad vallásgyakorlása elismertetett. A kérvény pontjai a román politikusok evangéliuma gyanánt maradtak fen. Közbe jőnek a román kulturális törekvések, kísérletek. Xagy-Szebenben hírlapkiadó társaság alakúi, de a vállalat programmja nem kelt bizalmat, s jóllehet a hírlap kiadását engedélyezték, az nem valósult meg. Molnár János 179.3 végén ismét kísérletet tesz egy hírlap kiadására ; a nagy-szebeni szabad kőműves páholy román tagjai a nép felvilágosítására hathatósan közreműködnek. Bukarestben szintén egy tudós társaságot terveznek. Mindezekből kiviláglik, hogy a román faj kulturális törekvése egységes. Balázsfalván megalakul a tudományos és irodalmi iskola, .lancsó könyvében kimerítően van ismertetve Sinkai, Klein, Major Péter szereplése, működése; a két görög szertartású egyház közötti viszony és versengés, minden kulturális mozgalom a népnevelés, irodalom és a társadalom terén. A román görög keleti románság kulturális téren Lázár Györgyben hivatott apostolra talál, s ez által a két román fejedelemség ós az erdélyi románság a közművelődés terén egymásra kölcsönös hatást gyakorolnak. Az erdélyi közélet 1811 után lankadóban van, majd feliendűl. Az újonczozás törvénytelen elrendelése báró Wesselényi ellenszegülését eredményezi, kinek példáját a vármegyék követik. A forradalom előre veti árnyékát. A románság ismét panaszol, követel. Móga püspök az 1837-iki országgyűléshez folyamodik. A balázsfalvi iskola, annak tanuló ifjúsága fellázad Lemény püspök ellen; a szétszórt ifjúság mindenfelé lázít. A. móczság ismét mozogni kezd. Varga Katalint, a nióczság védelmezőjét, Saguna elfogja. Egy szóval a magyar nemesség és román jobbágyság ügyei elintézetlenül maradnak, a bécsi politika pedig hagyományaihoz illően az elnyomottak mellett, azaz a magyar nemesség ellen foglal állást. Minden jel arra mutat, hogy egy adott pillanatban megismétlődik az 1784-ik évi borzasztóság, a mi 1848-ban be is következett, .lancsó Benedek könyvében ezen fejezetek igen szépek, tárgyi-