Századok – 1900

Történeti irodalom - Jancsó Benedek: A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota. II. köt. Ism. Moldován Gergely 56

()4 TÖRTÉNETI IRODALOM. lagosak, tanulságosak. A forradalomra vezető szálakat igen helyesen a bécsi politikában, a balázsfalvi ifjúságban s a móczságban találja meg. A talaj kedvezőnek mutatkozott ; az idők. körülmények és viszonyok pedig a forradalom útját a románság előtt egyenesen kijelölték. Közelebb esnek hozzánk és ismertebbek az 1848,49-iki román lázadás történetei, miket szerző munkájának harmadik részében tárgyal. Bár a románság ekkori cselekedeteit »Szabaclságharczunk és a dáko-román törekvések«· czímű, munkájában elég kimerítően ismertette, mégis helyesen tette, hogy tanulmányai ezen sorozatába is felvette azokat; nemcsak azért, mert ez a rész újabb dolgokat, szempontokat hoz fel, hanem azért is, mert a nélkül az összefüggés a románság politikai történetében megszakadna. Jancsó a románság szereplő férfiait, politikai, társadalmi és családi összeköttetéseiket jól ismeri ; mindenkit a maga képessége, befolyása és hatása szerint ítél meg, és ítéleteiben nem téved. Anyaga rengeteg. Az 1848-iki magyar nemzetiségi politika igen liberálisnak bizonyult. Bizonyítja ezt az a törvényjavaslat, melyet báró Wesselényi Miklós a magyar felsőházban terjesztett elő, de a mely különféle viszontagságok miatt tárgyalásra nem került. Ebben a két román egyház függetlennek, a többi hazai egyházakkal egyenjogúnak nyilváníttatik. A román községek iskoláiban a tannyelv a román; román a jegyzőkönyvi nyelv a közigazgatás és törvénykezés minden ágában a román községekben; a román nyelven kiállított bármely okirat elfogadása biztosíttatott. Egyáltalában, okulva a múlton, a magyarság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzetiségi öntudatra ébredő népet kulturális szempoutból ki kell elégíteni, még akkor, mikor a magyar a forradalomra nem is gondolt. A balázsfalvi két gyűlésen papírra vetett követelések mindegyike majdnem beteljesült. De hát egyéb volt a levegőben; a románság óhajtásainak egy részét már nem lehetett papírra tenni. A háttér egészen más lett: egységes román nemzeti állam a magyarok földén. Az országgyűlési liarczokat, az unió kérdését, a dákoromán eszmét, a román nemzeti komité forradalmi bujtogatásait, a határőrök akczióba lépését tiszta világításban mutatja Jancsó könyve, iáaguna politikájával, tevékenységével, a néptribunok tetteivel, harczaival, egy szóval a román lázadás minden egyes részletével egészen tisztába jövünk. Janka Ábrahám politikája, törekvése, a magyarság iránti szeretete rokonszenvünket gerjeszti fel és bukása elszomorít. Jancsó, Janku bukásáig fejti le az eseményeket, hogy könyvéből a bécsi politikának mély hálát-