Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

692 8TESSEL JÓZSEF. a hol forrásom téves állítását jóhiszeműleg követve, azt írtam, hogy a határjárás Felső-Péterfánál a Csáva vize mellett indult meg. Ma, midőn az oklevél szövege előttem fekszik, teljesen bebizonyul, hogy a határjárás az Ikva vizénél indulván meg, ettől keletre Alsó-Péterfa feküdt, s a határ e mellett délnek tartott; majd Kis-Barom északi határának egy része, Nagy-Baromnak pedig északi és nyugati oldala mellett húzódván el, érinté Konut-patakot, mely alatt a Reiding-patak lappang, s nézetem szerint nagyon téved egy jeles tudósunk, midőn azt egészen más vidéken, a Dasztifalu melletti Kont-major területén keresi. Az említett pataktól kezdve folytatólag ismét Nagy-Barom1) területe mellett déli irányban halad a határ mindaddig, míg abba a sajátságos helyzetbe jut, hogy nyugat- ról Csá va faluval, keletről Nagy-Barommal szomszéd ; itt azután kelet felé fordulva, Kartó nevű faluhoz jut, mely falu a Csáva vize balpartján Csáva helység keleti részével érintkezik. Kartó ma ugyan ismeretlen, de bár — kiterjedését nem ismervén - fekvését nehéz meghatározni, azt mégis látjuk, hogy a mai Felső-Pulya északi tájára esik, s ezért igen téves Pestynek s egy másik írónak az a nézete, hogy alatta az osztrák határon fekvő mai Karló értendő. Innen déli irányban haladván a határ, okvetetlen a pulyai nemesek földjével jött érintkezésbe; azonban azt, hogy a mai Közép-Pulya területét, melyet utóbb az Athinaiak tényleg bírtak, magába zárta volna, a leírásból kiolvasni nem lehet; annyi bizonyos, hogy a Csáva jobbpartjára jutva, délnek irányzott útjában Dörfel egy részét átszelte s Kőhalom határát érintetlenül nem hagyhatta, mely két helység egyébiránt később Léka várához tartozott. A határ Bónya északi területét érintve, a Bépcze jobbpartjára a mai itépczefő falu táján lépett át, ott nyugatnak tartva Vas vármegye széléhez jutott, innen fölfelé a lékai vár birtoka mellett az osztrák határhoz ért, északi útjában az osztrák Kirchschlagot érinté, de nem foglalta magába, mint Pesty hiszi vala ; innét az osztrák Lembach mellett haladva, a lánzséri út érintése után később keletnek fordult a magyar földre, a hol — mint 1222-ben is — a Tessenbach patak mellett, mely most is Lánzsér és Szentmárton Locsmándmegyei faluk határvonalát képezte, egész a Csáva folyóig ') Nagy- és Kis-Barom újabb időben hivatalos úton új nevet kaptak. Az első talán azért, mert határában »servientes regis« lakván, azok területe Szabad-Baron-nak neveztetett, Szabad-Báránd nevet nyert ; a másik minden történeti alap nélkül Bórisfalva névvel tiszteltetett meg. Történeti neve mind a kettőnek Baron (Baronya), tehát azt kellett volna inkább érvényre emelni.