Századok – 1900
Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675
LOCSMÁND VÁR ÉS TARTOMÁNYA. 693 nient, s ezt átszelve Yeperd falu belsőségéhez jutott közel, a mi a mai állapotnak nem felel meg, mert a Yeperd és Lackenbach közt fekvő Gorbunok falu határa később a szomszéd területekbe olvadván, ez a tény itt nagy változást idézett elő. A határjárás északi, majd keleti irányban haladva, az erdőn át Sopron város területe mellett, a nélkül, hogy a mai állapot szerint útjába eső harkai határ csúcsát is említené az oklevél, megint Alsó-Péterfa határához tér s visszajut a kiinduló ponthoz. Ezzel Locsmánd-megye 1263-iki határának körvonalait, a mennyire lehetett, röviden leírtuk, s most az egész birtokcsoportra vonatkozó történeti adatok némelyikére kell még figyelmünket kiterjeszteni; talán sikerülend egy-két pontot némileg megvilágosítanunk. Az 1263-iki adománylevél szerint Locsmánd-megyéhez az újonan fölvett várjobbágyok· földjei is hozzá tartoztak, míg a nemes várjobbágyokéi határozottan kivétettek alóla; nem látok azért ellenmondást abban, hogy az adományozásra vonatkozó ugyanazon évben kelt másik oklevél azt mondja, hogy a várjobbágyok elköltözhetnek ugyan, de földjeik Lőrincz mesternek birtokában maradnak, mert ez a passus nem vonatkozik a kivett nemes várjobbágyokra. Miután Lőrincz mester 1270-ben a Geotán (utóbb Deltán, ma Neuthal. Nyujtal) falujában lakó volt locsmándi várjobbágyoknak (jobagionibus quondam castri de Luchmau) Geotan határában bizonyos birtokot engedett át, azon szolgálmány terhével, hogy tartozzanak urokat a királyi udvarba kísérni, háború esetében pedig fegyveresen követni,1) az oklevél megemlíti azt is, hogy azok magok is bírtak ott örökös földeket. Pesty nem ismervén Geotán mai nevét, a mellette fekvő Csáva falura nézve úgy vélekedik, hogy azt Osli Herbord szintén Lőrincz mestertől kapta; de ez tévedés, mert az Osl nemzetség már 1250-ben bírta Csáva helységet,8 ) s ez nem is tartozott Locsmánd-megyéhez. Azon körülmény, hogy az »egykori« locsmándi vár jobbágyairól van szó, azt bizonyítja, hogy a vár ekkor, sőt más adat szerint már 1263-ban sem létezett; de az oklevélnek (a Locsmánd-megyét adományozó 1263-iki oklevelet értem) egész szövegéből is következik, hogy a locsmándi vár s ennek azon jobbágyai, kik a Lőrincz mesternek adományozott birtoktest körén kívül esetleg még léteztek, az adományosnak tulajdonába nem kerültek. A sokszor idézett adománylevél szerint Locsmánd-megye alól kivétetett Beze fiának Istvánnak birtoka ; s ennek kapcsán ') Árpk. Uj Okmt. VIII. 321. 1. a) Sopron vm. Okit. I. 22. 1. 45*
