Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

LOCSMÁND VÁR ÉS TARTOMÁNYA. kaival és azoknak földjeivel, a kik a várjobbágyok sorába újra fölvétettek, valamint Lánzsér várát is jure perpetiio adományozta, mely javakat annakelőtte Baroch fia Miklós királyi engedelemmel bírt, de magbanszakadván, azok a király kezére jutottak vissza, s azért mindenkor nem mint valami méltóság vagy királyi jószág, hanem mint valamely excaderitialis (kereten kívül eső?) birtokok, a király adományozási jogához tartoztak. Az adományozásból ki voltak véve a nemesek és a nemes várjobbágyok földjei, valamint Beze fia Istvánnak örökös és adományos birtokai. Föltűnik, hogy az adománylevélben Locsmánd vára, mely különben is a »comitatus« határába nem eshetnék, egy szóval sem említtetik, míg Lánzsér várát a szövegben külön is megnevezve találjuk ; a miből következik, hogy Locsmánd az adományozás tárgyát nem képezte ; kiviláglik, hogy az újra felvett várjobbágyok földjei az adományozott birtokhoz, tehát annak egyedüli várához, Lánzsérhoz tartoztak, a nemes várjobbágyok földjei azonban kivétettek. Locsmánd-megye, melyhez egykor bizonyos időben Locsmánd helység valamely része és vára is tartozhatott, 1263-ban valóban csak czímét viselte Locsmándnak; s ez a puszta czírn is csakhamar feledésbe ment, mert az adományozás után Lőrincz fia s ennek utódai Nyéken székeltek, s Locsmánd-megyéből a földesúri liatóságú uradalmak korszakának megfelelőleg utóbb a lánzséri uradalom alakult. Hogy Lánzsér vára az osztrákok háborgatásának volt kitéve, hogy osztrák források szerint 1354-ben Albert herczeg azt Batolsdorfi Luczxnannak elzálogosította, sőt 1451-ben Rohrbachi György 6000 írtért az akkori osztrák herczegnek Albertnek eladta : mindez nem tartozik jelen dolgozatom keretébe, de közelebbről érdekel bennünket az, hogy az adományos Lőrincznek fia Lőrincz 1290-ben Erzsébet anyakirálynétól a Verőcze megyei szentmártoni víjznicatust kapván,1) érdemei közt előfordúl, hogy »magister Laurentius filius comitis Laurentii de genere Aba, cognatus noster karissimus« nem akarván az osztrák herczeghez pártobii, ez három várát is elfoglalá. Ε várak egyike nézetem szerint Lánzsér volt, a másik kettő a nyéki és még valamely kisebb erősített várkastély lehetett. Az 1263 évi adománylevél a Sopron vármegyében fekvő egész úgynevezett Locsmánd-megye birtokát (tota terra comitatus) írja le, mely leírás kivonatát röviden alább közöljük. Határáról első ízben a Várispánságok történetének ismertetése alapján a Történelmi Tár 1884-iki kötetében emlékeztem meg, ') Árpk. Uj Okmt. IX. 526, és XXI. 4S7. 1. SZÁZADOK. 1900. VIII. FÜZET. 45