Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

LOCSMÁND TÁR ÉS TARTOMÁNYA. 687 írja le,1

) akkor meggyőződhetünk róla, hogy a déli irányban haladó vonal, épen úgy mint ma, Tömörd nyugati határának végével az Ablancz völgyében (Helenenthal) egyesült, mely völgy — mint tudjuk — a Német-Zsidán felől jövő ér medrével, az 1255-iki oklevél Ozy-Ablanczával, Tömörd helység legkeletibb csúcsán találkozik ; de az is kitűnik, hogy a határjárás az ő útjában locsmándi várbirtokra vagy ottani várjobbágyok földjére nem talált. Hogy egyébiránt a mai Helenenthal a XIII-ik század végén is Ablancz-völgy néven szerepelt, azt onnan sejtem, hogy 1299-ben Mochia comesnek Csó nevű birtokához tartozó közelfekvő Ablancz földek említtetnek ;2) sőt Ablancz birtok neve később 1368, 1428 és 1429-ben is, Lik-Ablancz pedig 1464-ben mint Vas vármegyei birtok fordulván elő,3

) ezeket a régi Ablancz partján Tömörd nyugati határától kezdve a Képeze folyóig terjedő vonalon kell keresni. Pesty az 1255-iki oklevélben említett locsmándi várföldet Ablancz név alatt iktatja Locsmánd vára birtokai közé, pedig előbb már kijelentette, hogy annak a várföldnek neve nem ismeretes ; én ellenben főleg azért keresem e várföldet Tömörd határában, mert — mint már megjegyeztem — ez a helység Locsmánddal együtt egy időben csatoltatott Kőszeg várához. Noha kérdésünk lényegét nem érinti, mégis érdemesnek tartom az 1255 évben említett Ablancz birtok további sorsára nézve megjegyezni, hogy e birtok 1257-ben a csepregi lakosoknak adományoztatván, helyébe Olper fia György a Lapincspataknál fekvő Eruned nevű tíz ekényi birtokot kapta a királytól,4) mely az érintett pataktól keletnek terjedvén s az Eztermeg patakot is átszelvén, úgy látszik, a Stegersbachtól délre keresendő; s ezért téved Csepreg történetének írója, midőn ezt a birtokot, mely Vas vármegye szélén feküdt, Csepreggel szomszédosnak mondja; de az Okmánytár szerkesztője ellenében is, ki a szakadozott oklevél hézagai miatt itt Csepreg és Olper fia György közti birtokcseréről szól, megemlítem, hogy szerintem Csepregre nézve ez aligha volt csere, mert a Stegersbach patak közelében fekvő Eruned (ma ismeretlen) birtokot — úgy hiszem — nem bírta. Az Eztermeg patak a ma is ismeretes Esztermen-nek felel meg, mely a Strem-patak forrása s Komjáton alúl Strembach nevet visel; s aligha tévedek, ha azt mondom, hogy az 1265 évben egy helyen ') Hazai Ukmt. V. 12. 1. j Árpk. Uj Okmt. XII. Ö45. 1. s) Sopron vm. Okit. I. 375 és II. 115, 131, 431. 11. 4) Árpk. üj Okmt. VII. 459. 1.