Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

•688 STESSE!. JÓZSEF. említett Ztremen-patak alatt is 1

) a Strembach rejlik. Sajnos, hogy a régi vízrajzunkat tárgyaló munka sem ád erről fölvilágosítást, a mennyiben Eztermeg és Ztremen patakokat meg nem határozza, sőt az elsőt a Lapines mellékvizének tartja, holott — mint emlékezet után tudni vélem — az a Lapincsnak nem nagyon távoli szomszédja ugyan, de a Pinka mellékvizeihez tartozik. Hogy Locsmánd helységnek egykor vára volt, azt a helybeli lakosok körében élő hagyomány is tanúsítja, mely szerint a vár egy dombon állott, a hol ma a katholikus templom van, s helyét mély árok köríti. Abból, hogy csak a tatárdúlás után találjuk nyomát Locsmánd várának, nem következik, hogy előbb nem létezett ; csakhogy írott adattal igazolni nem tudjuk. De miért enyészett el oly hamar ? talán épen azért, mert jelentéktelen lévén, szemben az akkor keletkezett határ várakkal, föladatának meg nem felelhetett; különben ha későbben 1270— 1290 közt még fönnállott volna, midőn körülötte is folyt háborúskodás, és Sopron vármegye nyugati felében majd minden erősített helyet megemlítenek a történeti források, Locsmánd vár neve is bizonyára előfordult volna. És most, miután a locsmándi birtokosok birtokait kimutatni iparkodtam, törekedni fogunk meggyőződést szerezni arról, hogy az eddig fölsorolt birtokokból a legcsekélyebb rész sem eshetik ama körvonalozott területbe, mely a IV. Béla királytól 1263-ban kiállított adománylevél szerint2) az úgynevezett Locsmánd-megyét képezte, a mit egyébiránt az oklevél szövegének méltatásával is bizonyítani óhajtunk ; megelőzőleg azonban még oly adatokat kell idéznünk, melyek arról adnak felvilágosítást, hogy Locsmánd-megye egyes birtokrészeit 1263 előtt kik bírták? III. Az 1263-iki oklevél szerint Locsmánd-megyét annakelőtte Baroch fia Miklós bírta, a kiről — úgy hiszem — föl kell tenni, hogy azt valamely kiváló tisztségben szerzett érdemei elismeréseűl nyerte, s talán nem tévedünk, ha azt sejtjük, hogy neve alatt a II. Endre idejében szereplő Miklós nádor és soproni főispán lappang, kinek nevét az oklevelek Nicolaus filius Borz, Borcliy, Burch, Burich, egy helyen 1221-ben pedig Boruch alakban írják ; s) mert ő, mint látni fogjuk, oly falut ') Árpk. Uj Okmt. VIEL 133. 1. ») ü. ο. VIII. 50. 1. ') Hazai Okmt. VI. 15. 1.