Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

•686 STESSE!. JÓZSEF. Német-Zsidán tájékáról jövő forrás medrének felel meg; az Ozy, értelme szerint Kis-Ablanczot jelenti s ma Csepreg és TÖmörd területét négy kilométernyi hosszúságban választja el egymástól; a határ ezen a völgyön északnak, szorosan véve észak-nyugatnak megy, a hol egy határjel Csepreg földjét, egy másik pedig Locsmánd vára földjét Ablancz birtoktól elkülöníti, úgy értvén ezt, hogy az Ozy-Ablancz völgy balpartján a csepregi, jobbpartján pedig a locsmándi várföldi határjel volt fölállítva, vagyis hogy a locsmándi várföld — szerintem -Tömörd határában feküdt. S most a nélkül, hogy az oklevél nyiltan kimondaná, a határjárás ezt a völgyet elhagyva, minden esetre keletnek tartott, mert útjában öt ponton egyes fák képezvén a határjeleket, kitűnik, hogy a mai csepregi erdőt hasítá keresztül, s csak ezután mondja az oklevél, hogy a határjárás átfordulva délnek, régi határjelekhez jut, melyek Demeter fiai birtokát és Cheykad falut (ma Csepreg határában) különítik el egymástól és Ablancztól; további útjában az Ablanczpatakot átszelvén, délnek tartott, Demeter fiai földjét és Acsád határát érinté, s nyugatnak fordulva, Acsád és Meszlen területe mellett a kiinduló pontig haladt. A határjárásból láttuk, hogy a régi Csékéd falu Ablancz birtokkal is határos volt; de hogy az utóbbinak nemcsak keleten, hanem északon is szomszédja volt az elpusztult falu, azt a ma is ismeretes Csékéd nevű dűlő bizonyítja, melytől nem messze állott a Boldogasszony egyháza, mely hihetőleg az egykori helységnek temploma volt. A leírt Ablancz birtok ama része, mely a patak jobbpartján feküdt, a mai Acsád és Meszlen, a balparton fekvő része pedig a mai Csepreg határába olvadván, az utóbbinak területén a praedium Ablancz a jelen korban is ismeretes. Nagy Imre nézetét, mely szerint a locsmándi várföld a mai két Zsidán falu határában foglalt volna helyet, már azért sem találnám elfogadhatónak, mert a négy ekényi Ablancz birtok nem nyúlhatott nyugatnak oly messzire és mert ez esetben a már említett Acsád és Meszlen határain kívül okvetetlenül még Tömörd helység egész határhosszával is érintkezésbe kellett volna jutnia, a mi az oklevél szövegével ellenkezik. Noha a határjárás Tömörd nevét, mint szomszédot nem nevezi meg, mégis az általam föntebb megjelölt viszonyokból azt következtetem, hogy a locsmándi várföld inkább Tömörd, mint Csepreg határában keresendő. Ha már most figyelemre méltatjuk az 1233-ban kelt oklevelet, mely a borsmonostori apátság Zsidán (ma Horvát-Zsidán) nevű volt soproni várbirtoka és a Tiván faluja (ma Német-Zsidán) közti határvonalt