Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

LOCSMÁND TÁR ÉS TARTOMÁNYA. 683 furtnak is neveztetett s a mai Locsmánd északi határában keresendő, elzálogosítja ;1) különben sem ebben, sem más birtokügyekre vonatkozó XIII- és XIY-ik századbeli oklevelekben — kivéve az alábbi 1245 és 1255 évi adatokat — Locsmánd várára nézve soha semmi vonatkozásra nem akadtam. Arra nézve, hogy a Gősfalviak 1262-ig Sopron vármegyei ősi birtokukat háborítatlanúl bírták, idézem az 1262-ben kelt oklevelet,2

) mely szerint comes Frank de Lucsman, és testvérének Istvánnak lia István, Locsmánd, Gyirót, Frankó és Ambus (Locsmánd praediuma), a Yas vármegyei Sár és az időközben szerzett fertőmelléki Széleskút birtokaikban osztozkodván, ez oklevélben a létezett vagy létező locsmándi várról említés nem történik, hanem csak egy várhelyűi kiszemelt térségről van szó ekképen : »de duabus areis pro loco castri per comitem Frankonem fossatis circumquaque Stephanus nihil juris haberet.« Az osztály tanúsítja, liogy ők ekkor majdnem az egész Locsmándot bírták, mert kezökben voltak a Répcze jobb partján elterülő udvarhelyek is (loca curiarum, quae Hovstat dicuntur), mely elnevezés az udvarnokok földjére emlékeztet és ma is él ; de bírtak a határ déli részében szőllőket is stb. Midőn pedig utóbb a családot birtokai élvezetében háborgatták, az utódok el nem mulasztották fölemelni tiltakozó szavukat, a mire nézve olvassuk, hogy a családtagok közül Gős fiai : Mihály és János (nobiles de Sár), 1335-ben Sopronban a vármegye gyűlésén bemutatván őseiknek 1156 és 1171 évi adományleveleit, panaszt emeltek, hogy Locsmánd és G-yirót birtokukat Henrik bán fia János még az ő atyjuktól és nagybátyjaiktól erőhatalommal elfoglalta,3) a mi, nézetem szerint valószínűen 1280—1290 közt történt, midőn János nádor máshol is szerzett ily módon birtokokat; de a foglalás jogczímét vagy ürügyét a panasz meg nem említvén, csak az tűnt ki a gyűlés tárgyalása folyamán, hogy utóbb e falukat a király parancsára Kőszeg várához csatolták és hogy az alispán rendeletére egy megbízott tiszt székelt Gyirót helységében; a locsmándi várról azonban szó sem volt. Ebből az is kitűnik, hogy az Athinaiak, kik 1263-ban .az úgynevezett Locsmánd-megyét kapták adományul, nem is protestálhattak volna Locsmánd és Gyirót elfoglalása ellen, mert hiszen ők e javakat nem is bírták. Elhagyva azon adatokat, melyek tulajdonképeni kérdésünk megvilágítására nem szolgálnak, csak a következőkre kell még a szíves olvasót figyelmeztetnem : A borsmonostori apátság >) Sopron vm. Okit. I. 63. 1. s) Árpk. Uj Okmt. VIII. 43. 1. s) Sopron vm. Okit. I. 134. 1. \