Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

LOCSMÁND TÁR ÉS TARTOMÁNYA. 679 ne aclják. mert az eladatott,1

) — itt a soproni és locsmándi főesperesi kerületekről volna szó; hanem talán valószínűbb, hogy e helyen valamely ma már ismeretlen soproni dűlő nevével van dolgunk, melynek egyes száma azt sejteti, hogy helyesen »in vicello Supronfelet Luchusperg« olvasandó. Locsmándnak első nyomát 1156-ban találjuk, midőn II. Géza a külföldről jött Gottfried és Albrecht vitézeknek Karakó megyében két falut és a Sár nevű királyi erdőt, azonkívül Sopron vármegyében Locsmáncl falut, az udvarnokok Gyirót nevű faluját és Sárod soproni várföldet (terrain villae Soproniensis, quae Sarud vocatur) örök birtokul adományozta.2) A karakói birtokok Yas vármegyébe vezetnek, hol Sárfát és a Sár nevű erdőt ma is ismerik. Sárfalut az adományosok örökösei folytonosan bírván, őket az oklevelek ezen helyről Sári nemeseknek is nevezték. Pesty, ki az adományozás évét tévesen 1137-re teszi, az oklevél szövegének helytelen értelmezése következtében a három Sopron vármegyei helységen kívül Sopront (villa) is az adományozott javakhoz sorolja, a mit azonban sem Nagy Imre, sem más az oklevélből kiolvasni nem tudott. És most kísértsük meg a Sopron vármegyei három helység fekvésére nézve, mely helységek egy részét az adományosok, más részét pedig Iván és az udvarnokok bírták, magunkat némileg tájékozni. Locsmánd, németül ma Lutschmansburg vagy Lutschburg, és Gyirót területileg egymással összefüggött; Sárod helységet pedig Locsmándtól a közbeeső Micske falu választotta el, a mi a régi oklevelekből is kitűnik s a mai állapotnak is megfelel. A két első, kiterjedésre nézve régen sem lehetett nagyobb mint ma, azonban Sárod (a mai Frankó) helység területe régente sokkal kisebb volt mint jelenleg, mert déli határrészét több adat szerint3) Enyed nevű helység foglalá el, mely a Répcze két partján terülvén el, Nagy Imre állítását, hogy a mai Bleigraben az eltűnt régi Enyednek felel meg, semmiesetre sem lehet elfogadnunk. Locsmándnak és Gyirótnak szomszédjai voltak : a mai Micske, Peresznye, Vis, Zsira, Malomháza, Kis-Barom és Ligvánd; a mi kitűnik a Fejérnél közölt 1225, 1229 és 1240 évi adatokból,4) valamint· más oklevelekből is, melyek helyrajzi tekintetben mind fontos források lévén, különösen az 1225 évi oklevél a vidék határviszonyaira nézve annyiból is figyelmet érdemel, hogy !) U. ο. I. 365. 1. ή υ. ο. ι. ι. ι. s) U. Ο. I. 1225. 11, 1357. 276, 1370. 387, 1377. 423, 1397. 526, 1410. 622, és II. 1414. 13. 1. *) Id. m. III. 2. 61. 194. 11. IV. 2. 527. 1.