Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

LOCSMÁND VÁR ÉS TARTOMÁNYA. A jelen dolgozat czélja, a Sopron vármegyében fekvő Locsmánd egykori vára s annak tartozékai múltját vizsgálat és elmélkedés tárgyává tenni, s ha lehet, kutatásaim alapján időrendben oly adatokat közölni, melyek tanúskodjanak arról, hogy a helység mikor tűnt föl először, vára szerepelt-e, s a hozzá tartozó birtokok hol feküdtek ? végre mutassák meg, van-e elégséges bizonyíték arra, hogy a locsmándi várispánság, úgy, mint azt néhai jeles tudósunk, Pesty Frigyes értelmezé,1) tényleg fönnállóit ? Előre bocsátom, hogy némely csekélyebb mellékes körülmény és kisebb érdekű mozzanat fölsorolását nem mellőzhettem. A kérdés tisztázása érdekében ki kellett terjeszkednem a vidék régi birtokviszonyaira, hogy azokból tájékozást meríthessek. Noha a vármegyékről és várispánságokról folyt vitának befejezését azon döntő véleményben találom, melyet Pauler Gyula »Megye, várispánság?« czímű értekezésében vallott,2) mégis szükségesnek tartom saját eljárásom igazolásaűl e tárgyban egy-két megjegyzést koczkáztatnom. Nem szenved kétséget, hogy ha a régi tisztségek és méltóságok egykorú, főleg XII- és XIII-ik századbeli magyar elnevezéseit, úgy a mint azokat a közéletben használták, a latin oklevelek számunkra föntartották volna, akkor némely kérdés megoldásához könnyebben eljuthatnánk. Növeli a nehézséget az is, hogy — mint Pesty maga elismeri — a latin comes és eomitatus elnevezés több ') A magyarországi várispánságok története. Burlapest, 1882. ή Századok, 1882. 202. 1. SZÁZADOK. 1900. VIII. FÜZET. 44