Századok – 1900

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: Locsmánd vár és tartománya 675

•676 STESSE!. JÓZSEF. értelemben használtatott. .Mindez nagy óvatosságra int; így pélcláúl a földesúri hatósággal fölruházott birtokosnak is a comes czím járt, azonban van rá eset, hogy egy nagybirtokost, a mit alábbi adataim is bizonyítanak, már a XIII-ik századbari egyszerűen dominus, egy másikat pedig a XIV-ik században dominus de Nyék névvel neveznek az oklevelek,3) a különben más esetben használatos comes szó elhagyásával. Tehát nem egyes szó, mely különféle értelemben használtatott, hanem a tisztség és a szervezet minősége határozhatja csak meg, hogy Locsmánd egykori vára egy várispánságnak volt-e székhelye. Hogy a II. Endre 1222-iki aranybullájában említett országos megyés ispánok (comités parochiani) neve alatt mit kell értenünk, azt a későbbi oklevelek mondják meg; így pl. 1254-ben azt olvassuk, hogy : comes castri seu parochialis,2) máshol egy 1234-iki oklevél záradéka pedig hét országos megye névszerint megnevezett ispánjait sorolja föl,8

) és hozzá teszi, hogy mások számosan lévén más várak ispánjai; de a Várispánságok írója mindezen czéltudatos magyarázatot a diplomatikai nyelv ingadozásának tartván, megmarad a mellett, hogy az országos megyének külön megyés ispánja és külön várispánja volt. Ennek ellenében legyen megengedve, II. Endrének a kismartoni főlevéltárban őrzött 1233-iki oklevelét idéznem,4

) melyre, úgy vélem, ez irányban eddig még nem történt hivatkozás ; a míg t. i. ez oklevél szövege szerint a borsmonostori apátság »per Nicolaum filium Borch comitem castri nominati (Supruniensis)« Zsidán birtokába volt iktatandó, hátrább az oklevél záradékában fölsorolt országos megyés ispánok között ugyanez a Nicolaus filius Borch, mint »comes Supruniensis« szerepel. Minthogy az országos megyék székhelye többnyire vár volt, s csakis egyre-kettőre nézve nincs adatunk hogy vára lett volna : azért azt hiszem, hogy a magyar vármegye megfelelő módon kifejezi az országos comitatiis és comitatus castri ') Sopron vm. Oklevéltár, I. 13. és 289. 11. ή Fejér Cod. Dipl. IV. 2. 231—232. 11. 3) Fejér id. m. III. 2. 405. 1. *) Megjelent Hazai Okmt. V. 12. 1.