Századok – 1900

Tárcza - Szeremlei Samu: Hódmező-Vásárhely története 668

TÁRCZA. megye földrajzi, geologiai. ethnographiai. természetrajzi, gazdasági, kereskedelmi, közművelődési stb. viszonyait : történeti vonatkozásúak az egyes községekről s azután külön-külön a vármegye nagyobb helységeiről (Nyíregyháza, Kisvárda, Nyír-Bátor, Nagy-Kálló) szóló részek, melyeket Vende Aladár, Geduly Henrik, Leffler Samu, Szikszay József és Görömbei Péter írtak : az »Irodalom és tudomány« czímű fejezet Vende Ernő munkája ; az egyháztörténeti rész ismét többeké, kik közül Kandra Kabos a római katholikus, Lengyel Endre a görög katholikus, Görömbei Péter az ev. református. Geduly Henrik az ág. evangelikus egyház történetét állította össze. A vármegye őstörténetével ismert nevű archaeologusunk, dr. Jósa András megyei főorvos foglalkozik ; végűi a vármegye történetét, valamint a vármegye nemes családairól szóló fejezetet ifj. Reiszig Ede tagtársunk írta meg a monographia számára. Mindezek tüzetesb ismertetést kívánnak. Ezúttal csupán azt a megjegyzést teszszük. hogy a monographia történeti részét illusztráló arczképek közül egyik-másik bátran elmaradhatott volna. pl. az afféle kalendáriumba való alak. mint Szabolcs vezér fictiv arczképe ; továbbá, hogy a munka olyatén berendezését, melynél fogva a tulajdonképeni történeti részek, még a vármegye őstörténete is. a kötet végére kerültek, semmivel sem tartjuk megokolliatónak. még azzal sem. hogy a vállalat eddig megjelent kötetei hasonló rendszertelenséggel vannak szerkesztve. — HÓDMEZŐ-VÁSÁRHELY TÖRTÉNETE. EZ is a haza ezeréves fennállása emlékezetére készülő munka, melynek a barbárság korát kezdettől Szent István királyig magában foglaló első kötete e nyár folyamán hagyta el a sajtót. A munka érdemes szerzője. Szeremlei Samu társunk, a ki Hód mező-Vásárhely város tanácsának megbízásából több mint tíz évvel ezelőtt kezdte a hely történetére vonatkozó adatokat gyűjteni, már a kötethez írt előszavában kiemeli, hogy a város határa területén felásott régiségleletek nagy száma arról győzte meg őt, hogy e hely, melynek a hazai köztörténetben alig jutott valami szerep, a népvándorlás korában mozgalmas élet színtere volt ; sőt az itteni régi népek történetének tanulmányozása arra a következtetésre vezette a szerzőt, hogy Attila hun király székhelyét, valamint a gepida királyok és az avar khánok szállásait is Hódmező-Vásárhely környékén kell keresnünk. Ebből folyólag bőven tárgyalja mindazon népfajok történetét, melyek e földön a magyarok bejövetele előtt laktak, s különösen Attila székhelyének kérdésével foglalkozik hosszasabban, a miről folyóiratunk is közölt egy tanulmányt1) a ') Századok. 1898. 884. 1.