Századok – 1900

Tárcza - Kis Bálint: Az erdélyi szászság multja vagyoni önkormányzatára vonatkozólag 669

tárcza. szerzőtől. A kötet az ős magyarok korszakával, illetőleg a honfoglaláskori megtelepülés bizonyítékainak fejtegetésével s néhány régészeti szempontból fontosabb helynek leírásával végződik. Az egész munkához bevezetésül a város roppant határának topographiáját. vízrajzát, domborzati s egyéb természeti viszonyainak leírását bocsátja előre a szerző, előadása alapjául a XIX-ik század elejének képét választván, minthogy ennek nomenclaturája legteljesebb. tájékozásai még a most élő nemzedék előtt is eligazítók, s minthogy a megelőző korszakok képe ettől csak keveset különbözhetett, míg a mai földrajzi állapotok a víz-szabályozások következtében történt nagy változások miatt ily tájékozásra többé nem alkalmasak. Ez a történeti földrajz mindenesetre igen becses része fog lenni Hódmező-Vásárhely monographiájának. melynek csak befejezését várjuk, hogy bővebb ismertetést adhassunk róla olvasóinknak. Az ERDÉLYI SZÁSZSÁG MÚLTJA VAGYONI ÖNKORMÁNYZATÁRA VONATKOZÓLAG. Sok tekintetben hézagpótló, sőt az erdélyi szászság jogviszonyainak, intézményeinek, különösen pedig a szász közvagyon autonomikus kezelésének és jogi természetének helyes megértése szempontjából — mondhatjuk — alapvető történelmi munkát írt Kis Bálint tagtársunk az említett czímmel e nyár elején megjelent könyvében. Az itt tárgyalt kérdésekkel többen foglalkoztak az utóbbi évtizedek alatt mind magyar, mind német nyelven, de többnyire csak polemikus irányban, bizonyos politikai törekvéseket szolgálva vagy azok ellen támadva. Kis Bálint munkája az első irodalmunkban, mely hiteles oklevelek alapján, teljes történeti hűséggel s elfogulatlanúl igyekszik a magyar olvasó .közönség előtt megismertetni a szászság múltját, főleg a ma is önkormányzatilag kezelt úgynevezett szász nemzeti vagyon ügyére vonatkozóan, mely a különböző korszakok közéletét és politikai történetét igen sok ponton érinti, s mint a szászok egykori közjogi különállásának utolsó maradványa, mindenesetre érdekes tárgya a történeti kutatásnak. A szerző nagyobbára három forrásból mérité munkája anyagát : u. m. a régibb korra nézve a Zimmermann-féle Urkiindenbuch eddig megjelent köteteiből és a szász egyetemi levéltárból ; a fejedelmek korára nézve az Erdélyi Országgyűlési Emlékek gazdag sorozatából ; a legújabb időkre, különösen az absolutismus korára nézve pedig oly hivatalos iratokból, melyeknek adatait gondosan maga gyűjtötte össze. A munka első része a szászok megtelepedésével s az Andreanum diploma ismertetésével foglalkozik ; a második részben a későbbi Király föld megalakulása van elmondva összefoglalólag : a harmadik s egyszersmind legterjedelmesebb rész a szász közvagyon történetét adja elő. Az egész munkát valamely közelebbi füzetünkben részletesen fogjuk ismertetni.