Századok – 1900

Tárcza - Forster Gyula: III. Béla magyar király emlékezete 665

TÁKCZA. ÚJ KÖNYVEK. — III. BÉLA MAGYAR KIRÁLY EMLÉKEZETE. Fejedelmi kegyeletnek fejedelmi adója e remek könyv, mely nemcsak külső fényével, kiállítása pompájával, hanem belső tartalma tudományos értékével is jóval fölülmúlja a hasonló természetű alkalmi kiadványokat. Méltó koronája annak a királyi áldozatnak, mely lehetővé tette, hogy III. Béla királyunk és hitvestársa Antiochiai Anna királyné hamvai, annyi hányattatás után. örök nyugodalmat leljenek a budai koronázó templom Szent Háromság kápolnájában, a hol ma díszes Sarkophag fedi 700 esztendő óta porladó tetemeiket. Ennek a fejedelmi temetésnek emlékét kívánta irodalmilag is megörökíteni a magyar kormány, midőn a szóban forgó mű kiadását elhatározta, költségeiről a felségtől e czélra adományozott összegen felül is gondoskodott, s a szerkesztés nem könnyíí munkáját szerencsés választással Forster Gyula műtörténészünkre, mint a műemlékek országos bizottságának másodelnökére és a koronázó templom építési bizottságának elnökére bízta. A szerkesztő nagy gonddal, finom ízléssel és alapos hozzáértéssel felelt meg feladatának. Nemcsak a leghivatottabb szakférfiakat nyerte meg munkatársakúl. de inaga is több dolgozattal járult a mű létrehozatalához, melyben III. Béla élete és kora jóformán mindennemű vonatkozásaiban, minden emlékeivel megelevenedik előttünk, ha lapjait forgatjuk és művészi kivitelű képeit szemléljük. A bevezető czikkelyen kívül, mely a mű keletkezéséről és röviden tartalmáról ad számot, a szerkesztő tollából erednek azok a dolgozatok, melyek Székesfehérvár koronázó templomáról, Anna királynéról és családjáról, a királyi tetemek viszontagságairól, a hamvak visszaviteléről a koronázó templomba, a budavári koronázó templomról. Szent László király váradi egyházáról s végűi az Árpád-házi síremlékekről szólnak. Czobor Béla a székesfehérvári ásatásokat, a magyar szent koronát és a koronázási palástot, az esztergomi bazilikát, III. Béla és hitvese halotti ékszereit s Szent László király ereklyetartó mellszobrát ismerteti. Békefi Rémig értekezik a magyar nemzet művelődéséről III. Béla korában, s ugyanő III. Béla temetését, Nagy Géza III. Béla fegyverzetét s az Árpád-házi királyok jelvényeit. Réthy László pedig II. Géza és III. Béla érmeit írja le ; érdekes Nagy Gézának az a genealógiai tanulmánya is. melyben III. Béla ivadékait az európai uralkodó házakban mutatja ki. Török Aurél a III. Béla és hitvese földi maradványaira vonatkozó antliropologiai vizsgálatok eredményeit közli. Yégűl kiemeljük azt a három dolgozatot, melylyel Pauler Gyula, Thallóczy Lajos és Fejérpataky László járultak a mű tudományos és irodalmi értékének emeléséhez. Pauler dolgozata (III. Béla és családja)