Századok – 1900

Tárcza - Szolnok-Doboka vármegye monographiája 666

666 TÁRCZA. tömör jellemzését adja a nagy királynak, az Arpád-ház e kiváló tagjának : a Thallóczyé (III. Béla és a magyar birodalom) a magyar király politikáját fejtegeti, míg Fejérpataky. kinek tanulmányát (III. Béla király oklevelei) néhány szóval már akkor méltattuk, mikor azt az Akadémia egyik ülésén felolvasta.1) a király kanczelláriájával ismertet meg bennünket. Mint látható, az egész mű központja III. Béla király. Az ismertető czikkelyek Székesfehérvárról. Szent István bazilikájából indulnak ki. hol földi maradványait megtalálták, és a budai koronázó templomban végződnek, hol azokat újra eltemették. Ez adja keretét a könyvnek, melynél díszesebb és történeti szempontból érdekesebb művet alig mutathat fel irodalmunk. — A NÉPVÁNDORLÁS KORA és AZ ISZLÁM. Ezzel a kettős czímmel jelent meg a Marczali szerkesztette Nagy Képes Világtörténet negyedik kötete, mely immár a mi ezeréves multunk küszöbéig fejti le a világ eseményeinek fonalát s így bennünket is közelebbről érdekel. Századokra ható két nagv mozgalom története van e kötetben megírva : egyik a népvándorlás, mely a mai Európa alakulásának vetette meg alapjait, másik az iszlám, a keleti világ legnevezetesebb államalkotó mozgalma. A népvándorlás története Borovszky Samu társunk munkája, ki már évek óta szorgalmasan tanulmányozza tárgyát s erre vonatkozó búvárlataival eddig is elismerést aratott. Elismerés illeti e legújabb műveért is, melyben a legjobb források és a szakirodalom java részének lelkiismeretes felhasználásával oldotta meg feladatát. Nagyon természetes, hogy mint magyar történetíró. Magyarország területét tette előadása középpontjává s főleg a hazai vonatkozásokra fordította figyelmét ; nem csupán a germánokkal meg a római birodalommal foglalkozik tehát részletesen, hanem mindazon népfajokkal is, melyek a mi földünkön fel s alá hullámzottak, s végűi, mintegy a népvándorlás utolsó nagyobb hullámának, a magyar nemzet bevándorlásának és első viszontagságainak rajzát is adja. Borovszky munkája körülbelül öt hatod részét foglalja el a kötetnek. -— Sokkal kisebb terjedelmű, de nem kevesebb becsű Goldziher Ignácz kitűnő dolgozata, melyben az arabság állami életének legrégibb emlékein kezdve, az Omajjádok bukásáig, tehát a VIII-ik század közepéig adja elő az iszlám történetét és öszszefoglalóan ismerteti annak alaptanait. — Az egész kötet értékét gazdagon válogatott illusztrácziók emelik. Valamely közelebbi füzetünkben bővebben is meg fogunk emlékezni róla. •— SZOLNOK-DOBOKA VÁRMEGYE MONOC.RAPHIÁJA. Programmszerű értesítés kíséretében vettük nemrég e monographia második köte') Századok, 1900. 256. 1.