Századok – 1900

Történeti irodalom - Hegedűs István: Apáczai Cseri János paedagogiai munkái. Ism. D. L. 652

652 TÖRTÉNETI IRODALOM. Apáczai Cseri János paedagogiai munkái. Összegyűjtötte, a latin beszédeket fordította, jegyzetekkel ellátta Hegedűs István. Budapest. 1899. 8-r. 161 1. A m. kir. földmlvelésügyi miniszter megbízásából készített s kiadásában a mult évben megjelent nagy díszmű elején, mely műnek szerzője Chernelházi Chernel István, »intézője« pedig Herman Ottó volt, olvassuk a könyv történetét ismertető czikkelyben Herman Ottótól a következő sorokat: »A német Gesner — meghalt 1565 — és Apáczai Csere János meghalt 1565 (!) - az első magyar Encyclopaedia írója között a korra nézve semmi különbség.« És azután párhuzamot von a kettő között. Elfeledteti velünk világhírű tudósunknak e botlását a párhuzam eredménye, mely Apáczai Cseri javára üt ki, s a lelkesült hang, melylyel e tudósunkról emlékezik. De nem e miatt idéztük. Ε méltatásnak különös becset az ad előttünk, hogy ez is egyik bizonyság arra nézve, hogy a kik a szaktudománynak magyar nyelven való míveléséről írnak : vagy Apáczai Cseri munkásságán kezdik, vagy nevénél vesztegelnek legtovább. Ez mutatja működése korszakos jelentőségét. Az állat-, növény- és ásványtan, a physika és mathematika s az orvostan magyarországi történetével foglalkozók, habár nem egyforma mértékkel mérnek is, nagy elismeréssel szólnak érdemeiről, nem is beszélve arról, hogy milyen hálás tárgy az ő irodalmi működése nyelvészeti, theologiai, bölcsészeti és paedagogiai szempontból. Eddigelé legbehatóbban paedagogiai munkásságával foglalkoztak. És ez egészen helyes is. Apáczai Cseri életczélúl tűzte maga elé a magyar tudományos irodalom megalapítását s erre nézve első teendőnek tekintette a hazai iskolák »jobb lábra állatását.« Lázas sietséggel fogott ez alap lerakásához. Tovább nem is haladhatott. Elhalt, mielőtt az alapra építést megkezdhette volna, sőt az alapot sem rakhatta le egészen. De már ez előmunkálatokban oly sok jelét adta széles látókörének, tudományos képzettségének, világos gondolkozásának, gyakorlati érzékének és önzetlen hazatiasságának, hogy ezekből az építés sikerét is bízvást következtethetni. Bár maradhatott volna ő meg az építés vezetőjének : sokkal előbb volnánk a tudományokban. Kora nem értette meg őt, nem is volt meg az a műveltsége, hogy az alapból megítélje az épületet; csak lia látott volna valamit az épületből is, akkor hajolt volna meg az építő előtt. A mester halála után figyelembe sem vették a félbehagyott munkát. Más vezető után mentek, más alapon kísérleteztek. Ez alapot úgy fedezték