Századok – 1900

Történeti irodalom - Hegedűs István: Apáczai Cseri János paedagogiai munkái. Ism. D. L. 652

TÖRTÉNETI IRODALOM. 653 föl »ásatások alkalmával«, mult dicsőségünk emlékeinek keresgetése közben, — e században, melynek már több érzéke volt. bogy jelentőségét fel ne fogta volna, s örömmel kapott rajta, hogy irodalmi szegénységünket fedethesse vele. Azóta alig van év, hogy Apáczai Cseriről ne jelennék meg monographia, életrajzi adat vagy szaktanulmány. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Horváth Cyrill 1867-ben kiadta bölcsészeti dolgozatait s most Hegedűs István a Magyar Paedagogiai Társulat határozatából sajtó alá rendezte paedagogiai munkáit. Azzal a szerető gonddal és ügybuzgósággal, mely e lelkes philologusunkat jellemzi. A latin beszédeket magyarra fordította (egyik beszédét már egy negyedszázad előtt kiadta magyar fordításban) s jegyzetekkel kísérte, és hozzácsatolván Apáczai Cseri műveiből azokat a részeket, melyek paedagogiai tárgyúak, bevezetést írt hozzá Apáczai ( 'seri paedagogiai eszméiről. Az ekként tíz ívre nőtt kötet tartalma : 1. A Magyar Encyclopaedia előszava, a győri (1803) kiadás szerint, mely t. i. ez előszót magyar fordításban közli. 2. A Magyar Logikácskához csatolt tanács, melyet Joachim Fortius ád Apáczai •lá,nos által egy tanulásába elcsüggedt ifjúnak. 3. Az Encyclopaedia X. részéből a V.9—32. fejezetek. 4, A bölcseség tanulásáról szóló beszéde, melyet 1653 novemberében tartott Gryulafejérváron. 5. Az iskolák igen nag g szükségéről és azon okokról, melyek miatt azok a magyaroknál elpusztult állapotban vannak —cz. beszéde. 6. Az Academia felállításának módja és formája iránt Barcsai) Ákos fejedelemhez beadott terve. A 4. és 5. szánni beszédeket Hegedűs István fordította magyarra, A paedagogia magyar szakmunkásai ezzel egyelőre lerótták tartozásukat Apáczai Cseri emléke iránt, De még nem rótta le a magyar irodalom. Apáczai Cserinek még mindig nincs hozzá méltó életrajza, mely egész munkásságát felölelve, érdeme szerint méltatná s személyét a megillető helyre állítaná irodalmunk és művelődésünk történetében. Még mindig nincs összes műveinek egy hozzá méltó teljes kiadása. Ki merné tagadni, hogy e kettős feladat első sorban a Magyar Tudományos Akadémiára vár, mely e várakozásnak bizonyára meg is fog felelni. D. L.