Századok – 1900

Történeti irodalom - Reizner János: Szeged története. Ism. Borovszky Samu 628

TÖRTÉNETI IRODAI,OM. 639 mást rendeljen, mert a mint hallják, Gombkötő csak egy kalmár ember. Mióta Fülöp Benedek meghalt, az óta a végvárakból a mely katonák, liajduk alá jönnek, nem az nyilvánvaló ellenségre jönnek, hanem az ő lovaik és ruháik elvételére. Ez sz. Mihály hetében Martonosról, Szegedről 13 lovat vittek el, október 14-ikére virradóra meg 10 lovat. Végül kérik, hogy a kamara Kovács Pált rendelje í'elibök, kihez több a bizodalmuk s ki a kárvallott szegény embereket az efféléktől megmentené. 1638. febr. 1. Szűcs Gáspár szegedi főbiró és társai mentegetődznek, hogy még eddig nem szolgáltatták fel a mult esztendei ajándékhalat. »Ez az elmúlt nyáron a halnak szüksége miatt esék, mert szűken volt az árvíz, sehonnan hal nem jött fel.« Valami tilalmas vizek vannak, kiket az idegen nemzet bír ; ezeket egyszer halásztatják karácsony előtt három héttel s ott szerezték meg azt a halat is, melyet most küldenek ; küldik egyszersmind a 4 sárga karmazsin pár csizmákat is. 1639. febr. 5. Nömös Mező-Kzeöged városának főbírája Pál deák, az esküdt bírákkal és nemes tanácscsal együtt az Istenért kérik a kamarát, mely úgy látszik szigorú parancsolatot küldött rájnk, hogy tartozásuk elmulasztásáért bocsásson meg nekik. Ennek első oka az, hogy sok nyavalyákat szenvednek a tőröktől ; ebben az esztendőben búza, árpa, méz, vaj adót szedtek rajtuk, ezenfelül somma fizetéseket kellett fizetniök, úgy hogy szinte megbódultak és elijedtek. A másik oka az volt, hogy a vizeknek kicsiny volta miatt elfogyott a hal ; vannak a halászok között olyan öreg emberek, kik 80 esztendősök s a Tiszában szűkebb halat nem tudnak, mint ez egynehány esztendőben. A harmadik oka, hogy a fejérvári janicsárok feljönnek, »kit mi belléröknek hívunk«, és a melyik hatalmasabb, úgy vonják egymás kezéből a szegény halászokat. Végűi Ígérik, hogy ha az úr Isten a vizeket megszabadítja a jegektől s a halak megindulnak, a mult esztendei hiányt ki fogják pótolni. 1639. máj. 14. A tápai birák és polgárok küldik az ajándékot, a kivel a szegény nyomorodott falu tartozik: 10 pozsár halat, 20 fogás halat, 60 keösz halat, 4 bokor csizmát. Aláírva : Tápai főbíró Tóth György. 1640. febr. 8. Mező-szegedi főbíró Fos István és társai küldik a hal-ajándékot: 5 öreg halat, 16 szívolt pozsárt, 100 fogás halat, kit hármával, kit négyével egy szám fogásba, s 4 bokor karmazsin csizmát sál-gát. Jánosi Fábián írton ír rájuk ; könyörögnek, hogy a kamara oltalmazza meg tőle őket. 1640. febr. 9. íratott Mező-Szegeden. A tápai bíró Szabó István jelenti, hogy a tavalyi halakat nem küldhették a halnak szűk volta miatt. Most küldenek: 10 pozsárt, 10 fogás nádas halat, 30 fogás köszhalat s végűi 4 pár karmazsin csizmát. (Tiszta pecsétlenyomat, közepén galamb, körirata : Sigillum Tapaiensis.) 1640. máj. 20. A martonosi bírák és polgárok küldik az évi ajándékot : 120 nádas halat, 20 pozsárt, 50 kecsegét, 2 öreg halat, 4 bokor karmazsin csizmát. Egyúttal kérik, hogy a tolvajok miatt inkább őszszel szállíthassák a halat, mint a hogy a szegediek is akkor szállítják. Aláírva : Tarka András, Vér Benedek, Piros Márton. 1640. máj. 26. A tápai polgárok küldik adajokat : 4 pár karmazsin csizmát sárgát, 10 pozsár halat, 10 fogás nádas halat, 30 fogás kösz halat. 1640. nov. 8. Mező-Nagy-Szöged városának főbírája Vörösmarti György, az esküdt bírákkal és polgártársakkal együtt, küldik a kamarának a 4 bokor karmazsin csizmát és a köteles halbeli ajándékot. 1641. máj. 3. A martonosi bírák és polgárok küldenek a kamarának : 20 szívolt pozsárt, 2 sőreget, 120 nádas halat, 30 kecsegét (50-et kellett volna, de nem tehettek szert többre), 5 bokor csizmát és deáknak egy papucsot kapczástól. Könyörögnek, hogy porta-pénzre őket ne erői-