Századok – 1900

Történeti irodalom - Reizner János: Szeged története. Ism. Borovszky Samu 628

636 TÖRTÉNETI IRODALOM. 636 szó nélkül. Az 1522-iki tizedlajstrom neveit átírván (III. 139.), a Bwlchezy névben fölfedezi Reizner a bölcsész szót! S ennek alapján azután a XVI-ik század elején ólt szegedi philosophusra vél rábukkanni, midőn a város okos embereit számbavéve (III. 229.), többek közt ezeket írja : »A varga-utczában lakott Tamás, kit a bölcsészeti tudományokkal való foglalkozásánál fogva általában csak bölcsész-nek neveztek.« Ha a t. szerző csak egy kis jártassággal bírna a nyelvtörténetben, tudnia kellene, hogy a bölcsész, bölcsészet szókat a 40-es évek philosophusai csinálták, s azok megvoltát a XVI-ik században föltételezni képtelenség. Mi hát ez a rejtélyes Bwlcliezy név? Semmi más, mint Bidkeszi. Bulkesz (a hajdani Sávolykesz) ma is megvan Alsó-Bácskában, s az a jámbor varga-utczai civis e faluból szakadván Szegedre, nyerte a Bxdkeszi vezetéknevet.1) Aligha álmodta szegény, hogy Szeged monograpliusa valamikor őt teszi meg a város egyik legbölcsebb emberének. A Scolasticus vezetéknév szerző szerint iskolás »vagyis iskolát tartó tanító.« Ez is téves értelmezése azon öt polgár nevének, kiket a tizedszedő így latinizálva írt be lajstromába. Szeged két tanítóját, Gratianust és Sylvestert, a magister jelzővel tiszteli meg. Hiszen ha ilyen könnyedén elbánhatnánk a nevekkel, akkor az Alföldön és Szegeden is szereplő »Istenes« nevű jobbágyok alatt is papokat kellene értenünk. Mint említettük, szerző abból a téves nézetből indulván ki. hogy Szeged őslakosai egytől-egyig földmívelő gazdák voltak, sehogy sem tud megnyugodni abban, hogy az 1522-ben összeírt 1549 családfő közül csak 139-en adtak terménybeli tizedet, 1196-an pedig készpénzzel adóztak; ennélfogva azt akarja elhitetni, hogy azok, a kik keresztyén-pénzt (pecunia christianitatis) adtak, termésük után tulajdonkép fejenként másfél kereszt gabonát váltottak meg készpénzen. De hát akkor miért nem adtak 6 dénár keresztyén-pénzt Varró Máté (lajstr. 63. hasáb), Vásárhelyi János (69. h.), Kara Tamás (79. h.), Csebe Benedek (81. h.), Ágoston Mihály (89. h.) stb. gazdák is, kiken a tizedszedő sem több, sem kevesebb, mint épen másfél kereszt búzát hajtott be? Külön jogfejlődésnek tartja a szerző s a város előkelő kiváltságaiból magyarázza, hogy a szőllős vagy juhos gazdák gabonatermésük után sem természetben, sem pénzűi semmi tizedet nem fizettek. A hazai jogszokás általában az volt, ') Hogy a decimator máskor is használja a éh betűt a k hang jelölésére, arra például szolgálhat a Deák név, melyet a 20, 22, 53, 55, 57. hasábon Deach alakban ír le, vagy a 71. h. a Velneky név, mely nála Welnecliy formában fordúl elő.