Századok – 1900

Történeti irodalom - Reizner János: Szeged története. Ism. Borovszky Samu 628

TÖRTÉNETI IRODAI,OM. 635 értékesítette. Milyen érdekes személyleírást ad pl. Verancsics (III. 164.) a török fogságba jutott Szarka (Pica) Ferencz szegedi papról, ki valószínűleg szintén plébánosa volt Szegednek s talán 1542-ben lett hontalanná. A török porta az ügyes embert követségekre használta s az erdélyi püspökséggel kecsegtette. Reizner mindössze tanítói működéséről emlékezik. (III. 228.) A Monumenta Vaticana V. köt. 63. lapján említve van a Mindszentek temploma, illetőleg ennek egyik oltárigazgatója. Erről a templomról Szeged monographusa semmit sem tud. A törvénykezés czímű fejezetben (III. 65.) összeállítja a szegedi főbírák névsorát ; de a régi korra nézve ez a névsor szerfölött hiányos; pl. csak a XVII-ik századra nézve a főbíráknak tőle közölt sorozatát a következő nevekkel egészíthetjük ki : 1627 — 28. Bozsó Bertalan, 1635—36. Értő Gergely, 1637—38. Szűcs Gáspár, 1638—39. Deák Pál, 1639—40. Vas István, 1640—41. Vörösmarti György, 1641—42. Kovács Mihály (a forrásúi szolgáló levelekben mindig Milial Kovacz névaláírással szerepel; hibás olvasással Beizner e nevet Tóth Lukács-ΐΆ ferdíti), 1642—43. Gélén János, 1646—47. Eördögli Gáspár, 1652—53. Szűcs Ferencz (hibás olvasás következtében Reiznernél Szarvas Ferencz), 1653—-54. Sika János, 1655—56. Eördögh György, 1657—58. Vas Bálint, 1660—61. Móra Ferencz, 1667—68. Babarczi János, 1669—70. Móra Balázs (R. csak 1676-ról ismeri), 1671—72. Dávid János, 1678. Kovács János substitutus, 1679—80. Dohár Mihály, 1682—83. Császár György, 1685—86. Cseperke .Máté. (Reizner szerint 1688-ban.) Mind e főbírák legnagyobb részének emlékezete kiesett Szeged monographiájából. A tisztújítások napja minden évben, miként másutt is, sz. György napjára (április 24.) esett; innen van, hogy egyegy főbíró hivataloskodása mindig két évre terjedt. A főbírák lehető pontos névsorának összeállítása nélkül ez az időpont nem volna konstatálható; s Reizner nem is tudja, hogy mely napra esett a tisztújítás terminusa. (III. 69.) Általában pedig száraz chronologikus névsor helyett annak megemlítését is megvárhattuk volna, hogy egyes főbírák nevéhez milyen események fűződnek. Azonban már is hosszura nyúlik ismertetésünk, pedig még az Oklevéltárban közölt anyagra is óhajtanánk kiterjeszkedni. Legyen szabad még néhány tévedést helyreigazítanunk. Mindenekelőtt egy feltűnő baklövést nem hagyhatunk