Századok – 1900

Történeti irodalom - Reizner János: Szeged története. Ism. Borovszky Samu 628

634 TÖRTÉNETI IRODALOM. 634 utóbb a szegedi tiszttartóság nem töltetett be. (149. 1.) A város esztendőnként beszolgáltatott lial-adója is, mint alább látni fogjuk, jóformán évről-évre kinyomozható a kamarai iratokból, s nem áll, hogy az öt pár karmazsin csizmát csak 1657-től volt köteles beszállítani, mert ezt is kezdettől fogva adta a város. A birtokviszonyok tárgyalásánál nincsen tudomása Esterházy Pál zaklatásairól s a vármegye praetensióiról, a mint hogy nem ismeri a városnak 1686 február 4-én a kamarához intézett részletes jelentését sem, melyben élénk színekkel van festve Szeged pusztulása, A 164-ik laptól kezdve szorgalmasan használja a Hofkriegsrath protocollumait, s általában 1686 után már bőven folynak adatai. Innen kezdve már sokkal biztosabb alapon mozog, annál is inkább, mert a városi levéltár adatkészletére is támaszkodhatik. Becses fejezete még az első kötetnek a boszorkányüldözésekről szóló, melyeknek aktáit az Oklevéltárban első ízben Reizner teszi közzé. A második kötet a XIX-ik század történetének van szentelve. Bőven és részletesen emeli ki Szeged szerepét a forradalomban s elbeszélésének fonala az 1879 évi katasztrófával szakad meg. A harmadik kötet a város kulturális intézményeivel foglalkozik. Itt ismét vissza kell nyúlnia a legrégibb időkig, s a mennyire szűkös adatai engedik, mindenütt megkísérli kutatni az első nyomokat. De ebben a kötetben is leginkább a két utóbbi század dominál. Mindenekelőtt az egyházakkal kezdi. Ezek élén a szent Demeter-egyház áll, melynek keletkezését a szerző, minden elfogadható alap nélkül, egyszerűen csak a névre támaszkodva, a sz. István korát megelőző görög térítő papoknak tulajdonítja, Ilyen alapon bátran lehetne az Arad, Baranya, Bihar, Fejér, Gömör, Tolna stb. vármegyékben létezett Szentdemeter nevű helységeket is görög szerzetesek alapításának tekinteni. Határozottan tévedés a bácsi káptalanban kanonoki széket betöltő szegedi főespereseket a sz. Demeter-templom plébánosaival egynek venni. Kétségkívül helyén való dolog Szeged monographiájában a szegedi főesperesek névsorát is összeállítani ; néhányat fel is sorol a szerző ; de ezeket el kell különíteni a plébánosoktól, kik közül a régi korból egyetlen egyet sem említ. Pedig talált volna neveket a római Szentlélek-társulat anyakönyvében,1

) de ennek adatait sehol sem ') Liber confraternitatis Sancti Spiritus de Urbe. Budapest, 188!). (Monum. Vat. I. Y. köt.)