Századok – 1900

Történeti irodalom - Reizner János: Szeged története. Ism. Borovszky Samu 628

632 TÖRTÉNETI IRODALOM. 632 lianeni a bácsi! íoz tartozott. Endre király levele kétségkívül Lippára czéloz, a hol igenis volt akkor pénzverő műhely. A negyedik fejezet czíme : A hosjritesek, a város első kiváltságai és az Arpádházi királyok Szegeden. A hospit esek úgy hangzik nekünk, mint a birokok, matyókok stb. Nem egészen szabatos módon distingvál a szerző, midőn Szeged hospeseiről beszél ; nem Szegednek voltak hospesei, hanem a királynak voltak Szegeden hospesei. (39. 1.) Ez egészen más színt ad a dolognak. A királyi vár czímű fejezetben Szegedet, későbbi időknek megfelelő észjárással, mint a szent korona elidegeníthetetlen tulajdonát tűnteti fel. Hogy mennyire volt elidegeníthetetlen, azt megmutatta Zsigmond király, ki alatt a város többször került idegenek kezére. A király a maga hospeseivel tetszése szerint rendelkezhetett. Szolgálhatunk e részben a szerzőnek egy ismeretlen oklevéllel, melyet monographiájában nem használt föl. 1403-ban Nápolyi László király Zárában kelt levelével Pósafi István tiának Györgynek és rokonainak »Castrum nostrum regale Zeged vocatum in comitatu Chongradiensi existens« tartozékaival együtt adományozza. Ez érdekes oklevelet a gr. Festetics család keszthelyi levéltára őrzi, melyet azért is jó lett volna szemügyre venni, minthogy a Szeri Pósafi család levelei, a mely családnak tudvalevőleg sok baja volt a szegediekkel, e levéltárba vannak beolvadva. Az 54-ik lapon Szeged város birtokszerzései vannak tárgyalva. Itt a szerző Balog Benedek özvegyéről beszél, az Oklevéltárban pedig e nevet Balak Benedeknek írja. A de Balak névalak magyarra fordítva helyesen Balaki-nak írandó, a mint hogy Ballagi-tó ma is van Szeged közelében. Érdekes a másik nemesi család neve is, melytől Szeged városa 1453-ban szintén szerzett birtokrészt a Csanád vármegyei Százegyházán. Ez az oklevél szerint de Chyrked : régi átiratokban Chyerked alakját is láttam. Csánki ezt (I. 709.) kérdőjellel Coücsködinek hajlandó értelmezni. Ileizner Csürködi nevet csinál belőle, minthogy ilyen nevű család ma is él Szegeden; másutt (78. 1.) még tovább megy s egyszerre a Csanád nemzetség származékának mondja. Világos pedig, hogy itt a Szegedtől északra esett Serked-ről elszármazott Serkedi vagy Cserkedi családról van szó. Részletesen beszél a szerző a Hunyadi családnak Szegedhez való viszonyáról. Ebben a fejezetben többek közt azt igyekszik kimutatni, hogy a Horogszegi Szilágyi család leszármazol Szegedre költöztek s itt mint a Horogszegi Szilágyi nemzetség tagjai polgárokúi éltek. Ezt a nézetét arra alapítja,