Századok – 1900

Történeti irodalom - Reizner János: Szeged története. Ism. Borovszky Samu 628

TÖRTÉNETI IRODALOM. 629 noha előre kijelentjük, hogy szorgalmas munkássága előtt szívesen kalapot emelünk, mégis úgy tűnik elő, mintha a szerző ezt a munkáját elsiette volna, vagy legalább is szülővárosa történetére nézve nem gyűjtötte volna össze mindazt, a mit körültekintőbb utánjárás mellett még összegyüjthetett volna, Általában valamely város vagy falu történetéhez, melynek múltja a távoli századok homályában vész el, az adatokat összegyűjteni jóval nehezebb feladat, mint pl. valamely uradalom vagy vármegye monographiájához. Sőt többet mondok, egy nagyobb territórium történetéhez nem is lehet minden adatot összeszerezni; de az olyan városi monographiához, a minő Szegedé is, minden apró-cseprő morzsát föl kell szedni, kivált ha levéltárának legnagyobb része az idők viszontagságai közepett veszendőbe ment. S ez azután nemcsak időt, hanem végtelen türelmet is kíván. Megkísérlett, de elegendő okadatokkal nem támogatott combinatiók nem pótolhatják az adatbeli hiányt, viszont egy-egy semmisnek látszó csekély adalék sokszor bonyodalmasaknak mutatkozó kérdéseket alkalmas megvilágítani. Az alábbiak meggyőzhetnek bennünket a felől, hogy Reizner monographiája nem bevégzett mű, s hogy sok tekintetben olyan elnagyolt alkotás, mely kiegészítésekre, helylyelközzel pedig javításokra szőrűi. Szeged város hétszázados múltra tekinthet vissza. 1199 óta, a mikor a város először szerepelni kezd, a XYII-ik század végéig, vagyis a török uralkodás megszűntéig, öt század repült el fölötte. A XVIII- és XIX-ik századról el lehet mondani, hogy az a »tegnap« és a »ma« története. Az az öt század, a melynek folyamán Szeged népe hatalmas kulturális missiót teljesít, kétségkívül sokkal érdekesebb és természetesen bevégzettebb is, mint az a két század, melyben a mai fejlődés gyökerezik. Reizner monographiája a város történetének nagyobbik részével, vagyis azzal az öt századdal szerfölött mostohán bánik el, úgy hogy sokra becsüljük, ha azt mondjuk, hogy a négy vaskos kötetnek csak mintegy ötödrésze terjeszkedik ki erre a korszakra. A mű négyötöd része Szeged újabbkori — XVIII és XIX-ik századi — történetével foglalkozik, minélfogva a monographia voltakép csak a város újabbkori története czímére tarthatna jogot. Igaz, hogy Szeged régi történetére koránt sincsen annyi adat, mint újabbkori történetére. De alább néhány gyűjteményre magunk is rá fogunk mutatni, a melyet Reizner elmulasztott felhasználni, s a mely épen a régi Szeged múltjára tartalmaz sok adatot.