Századok – 1900

Történeti irodalom - Reizner János: Szeged története. Ism. Borovszky Samu 628

TÖRTÉNETI IRODALOM. Szeged története. Irta Reizner János. Első kötet : A legrégibb időtől a XVIII. század végéig. — Második kötet : A XVIII. század végétől az 1879 évi árvízig. — Harmadik kötet : Egyházak és hitfelekezetek, hatóság és társadalom, egészségügy, iskolák, közműveltség, közgazdaság. — Negyedik kötet : Oklevéltár. Név-és tárgymutató. — Kiadja Szeged sz. kir. város közönsége. Szeged, 1900. Engel Lajos kny. Nagy 8-r. XI, 398, 1 1., 367, 1 1., 2, 541 1., 2, 650 1. Hasonmásokkal, képmellékletekkel s a szövegbe nyomott számos képpel. A millennium alkalmából Szeged város közönsége is megíratta monographiáját, s e feladat megoldását Reizner Jánosra ruházta, ki a megbízatásnak meg is felelt, a város történetéről négy hatalmas kötetet bocsátván közre, mely mind egyszerre, ez év folyamán látott napvilágot. Reizner János az Alföld történetének egyik legszorgalmasabb búvára. R,ég ideje, hogy különösen Szeged s vidéke törtenetéhez tesz előtanulmányokat, gyűjt adatokat, s épen ezért mintegy praedestinálva volt arra, hogy a nagy tiszaparti metropolisnak ő legyen a monographusa. A város históriájához tőle telhetőleg elég lelkiismeretes gonddal gyűjtötte össze az adatokat; felbujta és értékesítette a városi levéltár kincseit, kutatott a bécsi levéltárakban, sőt annyira-mennyire felhasználta a budapesti Országos Levéltár némely gyűjteményeit is. A mű előszavában azt mondja a szerző, hogy egész élete munkásságának eredményét bocsátja itt közre, s összes erejét, tehetségét és minden idejét arra fordította, hogy »szülővárosa dicsőségének a történettudomány csarnokában maradandó oszlopot emeljen.« Ez az egyébiránt nemes, bár kissé bombastikusan kifejezett czél mindenesetre dicséretre méltó, s valóban, annak az érdekes múltnak a felderítése, melylyel Szeged városa dicsekedhetik, ha nem is egy egész emberélet, de kétségkívül évtizedek lankadatlan munkásságát követeli meg. S nekünk,