Századok – 1900
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Nagy Lajos és a bulgár bánság 577
THALLÓCZY r.AJOS. mint hogy a vajda vezetése alatt maradjanak. Ebből magyarázható az a körülmény, hogy a vajdák saját alattvalóik ellenállása következtében nem tudták függetlenségüket kivívni akkor sem, ha felhasználván ügyesen a színtér nyújtotta előnyöket, sikert is arattak, mint a Bazarádok (Basarabák) : Mihály, Sándor és fia László. Lajos király, midőn Bulgáriát paczifikálta, Oláhországgal szemben is megtett mindent, hogy állandó békességet szerezzen. Erdély határán rendbehozta Törcsvárát, megépítette a talmácsi v.írat, mintegy déli határvédképen, s mivel a szörényi bánság László vajda kezén maradt, a bulgár bánságban oly jelesül vitézkedett Himtieket bízta meg a szörényi határ felügyeletével. Szörény várának ellensúlyozására az ország rendei elé terjeszté a király, hogy Orsován új várat kell építeni. A Szörénynyel határos vidék a kipróbált Himfiek kezén volt. Benedek, a volt bán, mint határvidéki ispán, eleinte a királynak szóbeli parancsára — vagy a maga jószántából? — már 1371-ben berendelte az összes határvidéki (értvén ez alatt a temesi és krassói vármegyét) kenézségek munkaerejét, megszerezvén hozzá a fát, czementet és köveket. Mintegy hatvan kenéz és nagyobb kenézség 215 embert rendelt volt ki a munkához.1 ) A király azonban az építést 1371 máj. 22-én felfüggesztette, addig, míg az ország tanácsa erről végzést nem hoz, oly közmunkáról lévén szó, mely az ország közvédelmére irányúi. De az anyagszereket azért - úgymond — melyeket felhalmozott, tartsa Benedek kéznél, hogy a munkát azonnal folytathassa.2 ) Yaló igaz azonban, hogy a szörényi kenézek legtöbbet szenvedtek a hadjárattól s mégis újabb 300 frt terhel rótt ki rájok a bán. Meglehet, hogy ebbeli panaszuk következtében könyörültek meg rajtok a rendek.3) A várnak, illetőleg Orsova kerületének várnagya Hiinfi Benedek öcscse, Péter vala, mindenben hűséges társa bátyjának.4 ) ') Függelék X. sz. Ε jegyzék végtelenül érdekes adatokat nyújt az illető vidék helyrajzához s az ottani kenézségek történetéhez. Nagy szolgálatot tenne az, a ki az oláh kenézségek belviszonyait külön tanulmány tárgyává tenné. Gróf Kemény József classicus tanulmánya (Kurz : Magazin II. 286. 1.) megvetette az alapot. Lajos királynak 1366. okt. 10-én Tompa János havasi ispán (comes alpium) birtokainak határjárását s a havasalföldi határjárást elrendelő oklevele (Zimmermann id. m. II. 273. 274. 1.) és az oláh pásztorjogra vonatkozó oklevelek (Barabás: Teleki Okit. I. 168. 1.) beható vizsgálata újabb nézőpontokra vezetne. ä) Függelék IX. sz. 3) Függelék VIII. sz. 4) Nem fontoskodásból, de kötelességből tisztázni tartozunk Pesty