Századok – 1900

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Nagy Lajos és a bulgár bánság 577

NAGY LAJOS ÉS A BULGÁR BÁNSÁG. 595 bodonyi kerület felé igyekezett, Ε föltevésünkre nézve megerősítő bizonyítékul hozzuk fel a Ferencz-rendiek krónikájának a bodonyi vértanukra vonatkozó leírását.1) Ez a krónika azt mondja, hogy »processu temporis« Eodon városát a scliismatikus Bazarád (László) elfoglalá, némely polgárok összejátszása következtében árulással; a mondott (Lajos) király Bodon városa kerületében túl a Dunán vezényelt.2) Leírja azután, hogy tíz barát volt a városban. Öten Laganjba és Belogradôikba menekültek, de ötöt elfogtak; egyet rögtön megöltek, négyet pedig elzártak a kalugyerek s László vajdától arra kértek engedelmet, hogy kivégezhessék őket, mert nem akartak vitába elegyedni a görög barátokkal s állhatatosan megmaradtak hitök mellett, László vajda nem törődött a barátok vitájával; neki csak arra volt gondja, hogy a zsákmányt biztosítsa, a négy barátot tehát a Dunába vetették. Történt pedig ez a kivégzés — Wadding szerint — 1369 febr. 12-én. A kivégzés és a város elfoglalása közt bizonyos időnek kellett eltelni, úgy, hogy Bodony megrohanása 1368 deczemberében vagy 1369 január havában történt, mikor a király már átkelt hadával Szörénynél s vagy megszállotta a várat, vagy figyelő hadtestet hagyván hátra, Temesvárnak indult. Ez utóbbi föltevést bizonyossá teszi az a körülmény, hogy a király parancsára a ki Miháldon is megfordult 1368/69 telén miutegy 200 karán-sebesi oláh foglalt el figyelő állást a havasokban.3) Ekkor február-márcziusban felkészülhetett Laczkti Miklós erdélyi vajda is a maga hadaival. Hadjárata 1369-ben junius 7-ike előtt ment végbe, mert ekkor már Laczkfi Imre volt erdélyi vajda.4

) Csak az a kérdés merül föl, hogy miként s körülbelől mely időtájban történt e hadmenet. Mi úgy képzeljük a dolgot, hogy Laczkfi Miklós átkelt hadával a törcsvári szoroson s háborítatlanúl elérte az ország déli gyepüjét (indagines). Volt ugyanis az erdélyi Kárpátok déli lejtőin túl egy semleges terület, mely gyepűvel volt elkerítve s Hosszu') Pór Antal (id. m. 406.1.) Waddingot idézi. Ujabb kritikai kiadása Fermendíintől : Starine XXII. köt. 9—12. 11. Passió quinque fratrum de observancia in oivitate Bodon. !) Hurmuzaki (Fragm. zur Gesch. der Bumänen, I. 195. 1.) László e hadjáratát a magyar hadjárattól függetlenül tárgyalja. 3) Függelék VIII. sz. 4) Bebizonyította már Lázár Miklós. Századok. 1880. 740. 1. Huber nem ismervén részletesen irodalmunkat, id. m. 33—34 1. újra bizonyítja. Teljesen tisztázza a kérdést Pór Antal id. m. 405. 1. — 1369 szept. 16-án János az erdélyi alvajda. Zimmermann id. m. II. 328. 1. 39*