Századok – 1900

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Nagy Lajos és a bulgár bánság 577

584 THALLÓCZY LAJOS. (atyjának Sándornak és Klára nevű mostoha anyjának a leánya, kinek keresztneve eddig nem ismeretes) Stracimir bulgár czárnak volt a felesége. Ennek következtében érthető, hogy a bulgár bánság megszerzése és szervezése épen az oláh vajdasággal való társadalmi és hatalmi viszonyainál fogva csakis compromissumok alapján mehetett végbe. A fenmaradt adatokból ugyanis tudjuk, hogy a bulgár hadjárattal egyidejűleg a magyar korona s az oláh vajdaság közötti ellentét már-már kitörésre került, Ismerjük Nagy Lajos királynak 1365 január 5-én kelt felhívását az ország összes J rendeihez, hogy február 24-re gyűljenek egybe Temesvárra. ' A felhívásnak ugyan proklamácziószerű jellege van, de híven é feltünteti, miként gondolkozott a magyar diplomáczia arról a viszonyról, mely Oláhország és Magyarország közt akkoron fennállott, László vajda - űgymond a felhívás — megfeledkezett arról, hogy a király neki mintegy természetes ura (tamquam dominus naturalis), s hogy országa a királyé (terra nostra Transalpina), kit az, a jog s az örökösödési rend értelmében (iure et ordine geniture) megillet. A vajda »az oláhok és azon föld lakosainak liűtelen megegyezésével« elvetette a magyar souverainitást és hamis czimet (titulum fictum) vett fel. Ezzel szemben a király kötelességének tartja, hogy jogainak védelmére keljen s azt a fellázadt földet visszafoglalja, mert neki kötelessége : a szent királyok szentesítette régi szokás, és Magyarország approbált joga alapján az ország határait s végeit a lázadóktól visszavenni és visszacsatolni.1) Igaz, hogy a felhívás ezen indokolását ily apodictikus tételekbe foglalni, tán merészségnek tűnik föl. Ha azonban összevetjük a tényekkel, kiderül ez oláh magyar viszony számos részlete. Ugyanis mit tett László vajda ? Mint már atyja is tevé, az írott egyezségen (certis pactis) alapuló viszonyt semmibe sem vette, s »elei gratia woyuoda Transalpinus« czímmel írta magát; a magyar király uraságát, souverainitását tehát elhagyta czíméből. Lajos király szempontjából ez az eljárás hűtelenség volt, mert a havasalföldi országos terület már a XIV-ik század közjoga értelmében magyar királyi dominium vala. Az oláh vajdának ez a függetlenségi törekvése 1364 végén külsőleg is és oly tüntető módon nyilvánult, bogy a király országos hadjáratot rendelt el. A király csakugyan meg is indította a hadat, de nem az oláh vajda ellen ment, hanem elfoglalta a dunamelléki Bulgáriát s — mint említők — fog') A leleszi conv. levéltárából közzétette Wenzel Gusztáv ." Magyar Tört. Tár, II. 186. 187. 11.