Századok – 1900

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Nagy Lajos és a bulgár bánság 577

NAGY LAJOS ÉS A BULGÁR BÁNSÁG. 58:'. ságra vetette Stracimir czárt az oláh vajda sógorát, és feleségét.' ) Miért nem vívta meg hát a király az oláhok ellen indított háborút? Erre László vajdának 1368 január 20-án kelt levele adja meg a választ, melyben »isten és a királyi felség kegyelméből Havasalföld vajdája és Szörény bánja« czínimel czímezteti magát, s Lajos királyt elismeri természetes urának. Az oklevél bekezdésében csak a Szörényi bánságról van szó, de a töredezett pecsét köriratában a DVX DE FVGrRVS már benne foglaltatik. Itt tehát valamelyes megegyezésnek kellett történni.2) Ez időben tehát, 1367 végén, a magyar király és az oláh vajda közt teljes megegyezés volt, mit csak úgy érthetünk meg, hogy Lajos király Bulgária occupatióját biztosítani akarván, az oláh vajdával ez irányban paktumra lépett, s a sógorával esetleg szövetségben megindítható együttműködéstől elvonta. Meg kellett ezt tennie, ha az Aldunától délre eső bánságot magyar kézen akarta megtartani. Megerősíté tehát Havasalföld birtokában Lászlót, s azonfelül báni, tehát királyi főtisztviselői minőségben kezén hagyta a Szörényi bánságnak azt a részét, mely a Vaskapu s az Olt között terült el; e szerint ráruházta az ügynevezett Kis-Oláhországot, és a fogarasi kenézek telepítvényeit herczegi czímmel gondjaira bízta. László ezzel szemben elismerte a király dominiumát s ezt kifejezésre juttatá czímében is. Nemcsak mint a király örökös vajdája, hanem mint bán is hűséget fogadott az országnak, s hűségét 1366-ban tettleg is bizonyította, sőt Bulgária meghódoltatásában is nagy része volt. Nem kutatjuk, hogy László vajda mennyire volt őszinte, mikor ezt az egyezséget megkötötte, avagy mennyire alakoskodott. Vajmi meddő is volna ez esetben adatok híján retrospectativ lélektani indokokkal magyarázni azt, a mit más úton is megtudhatunk. Kétségtelen azonban, hogy ez a megállapodás Lajos király és a vajda között, már alapjában véve is veszedelmes volt a magyar érdek szempontjából. ') A részleteket olv. Pór Antal ici. m. 389. 1. — Pasty Frigyes (A Szörényi bánság tört. I. 29—30. 11.) összekuszálja az eseményeket, részint mert Engel chronologiája után indult, részint adatbeli hiány miatt. 2) Az oklevél — külkereskedelmünk történetének egyik fontos adaléka — az akkori nemzetközi eljárás szempontjából is érdekes, a mennyiben Brassó városa és az oláh vajda közt a királynak külön biztosa : Lépes Demeter közvetítette az ügyeket. Eredetije Brassó város levéltárában. Kiadta Fejér id. m. IX. 4. 148. 1. — Hurmuzaki gyűjt. I. 2. 108. sz. alatt lenyomatja Eejér közlését. Legújabban az irodalom felsorolásával Zimmermann id. m. II. 306. 1. 908. sz. alatt.